Semmin sem kaszál akkorát az állam, mint a „szegények adóján”. Az általános forgalmi adót (áfa) a legtöbben nem kerülhetik el: szegény és gazdag egyaránt 27 százalékos sarcot fizet a legtöbb élelmiszer, de még a megkerülhetetlen higiéniai termékek, a ruházat és az elektronikai termékek után is, így ez az adónemünk társadalmi szempontból a legigazságtalanabb.
Csak néhány termékkörben csökkentették a terhet, például:
- 18 százalékkal adózik a szálláshely-szolgáltatás,
- 5 százalékos az áfa a halon, a sertés- és a baromfihúson, a friss tejen és a tojáson, a gyógyhatású készítményeken. Az egy más kérdés, hogy az árakon ez nem igazán látszik meg.
Az áfáról valószínűleg azért beszélünk keveset, mert az áfa alanyai — tehát akinek közvetlenül be kell fizetniük az államkasszába — a kereskedők, ők pedig automatikusan beépítik azt áraikba Ez a méretes fogyasztási teher meg is látszik a büdzsé bevételein: a cégek által fizetett társasági adó, a dohány és az alkohol után fizetett jövedéki adó, de még a jövedelemadó is eltörpül az áfából származó bevételek mellett. A KSH adatai szerint az államháztartás idei előirányzatai így alakulnak:
A szegények adóját egy 22 hónapos gyerek sem úszhatja meg. Emberkísérletünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a világcsúcstartó magyar áfa mekkora sáppal súlyt egy kisgyerekes családot.
A módszertanról
Mielőtt rátérnénk a konkrét adatokra, fontos leszögezni, hogy a megjelenített összegek csak arra jók, hogy rávilágítsanak: a magyar adórendszer — kerülőúton ugyan, de — rengeteg pénzt szed be olyan helyzetekben is, amikor indokolt lenne a könnyítés.
A vizsgált időszak nem reprezentatív: nem kellett nagyobb értékű eszközt venni vagy a magánegészségügy szolgáltatásaival kompenzálni a közegészségügy hiányosságait, viszont szükség volt egy pár cipőre, egy bilire és két enyhe vírusfertőzést is menedzselnünk kellett. A módszertan egyszerű: számoltam, mennyit hagyok a boltokban és a gyógyszertárban a gyereknek szánt termékekre február 28. és március 28. között. Eltettem minden számlát és odafigyeltem, hogy felesleges kiadásokkal ne torzítsam az eredményt. Mivel a növekedést nem tudtam számszerűsíteni, ezért az összesítésben nincsen benne a rezsink változása — ami főleg téli hónapok miatt szembetűnő — és nem számoltam fel azokat az étkezéseket sem, amikor a gyermek a családnak készített ételből evett, amikor nagyszülő költött rá vagy amikor a konyhakert lefagyasztott zöldségeit használtam. A havi átlagba illene belevenni az olyan költséges beszerzéseket is, mint a babakocsi, a gyerekbútor vagy a légzésfigyelő, de a célom az volt, hogy kiderüljön: mennyire bünteti az állam a kisgyerekeseket csupán a teljesen hétköznapi bevásárlások alkalmával.
Az alapfeltevésem ugyanis az volt, hogy az alanyi jogon járó havi 12 200 forintos családi pótlékból körülbelül 2-3 ezer forint marad egy átlagos családnál, ha levonjuk belőle az áfára kiadott összeget. (Az összehasonlítási alap azért a családi pótlék, mert a családi adókedvezményt sokan nem tudják igénybe venni. Ehhez nem is kell feltétlenül munkanélkülinek lenni, a családtámogatási rendszer kialakításakor ugyanis nem gondoltak az atipikus foglalkoztatásban résztvevőkre.)
A legtöbbet, összesen 16 375 forintot a gyógyszertárban hagytunk, ennyibe került az orvos által ajánlott probiotikum, a köptető, a köhögéscsillapító és a szirupos lázcsillapító, a D-vitamin, a C-vitamin, illetve egy bababőrre való kenőcs.
Termékcsoportonként így nézett ki a hónap:
Ez a helyzet több okból is visszatetsző.
- Míg az áfa emelésére már 2012-ben talált módot a kormány, addig a családi pótlék tíz éve változatlan, még az inflációval sem korrigálták.
- A kormány családbarát intézkedéseit 1,1 milliárd forint közpénzből reklámozzák, miközben a gyereket nevelőktől kerülőúton rengeteg pénzt szednek vissza. Úgy támogatnak, hogy bújtatva visszaveszik a pénzt.
- A gyereket nevelőket hatványozottan érinti az élelmiszerárak robbanása. Egy gyerek esetében nincs mese: meg kell venni a zöldséget, a gyümölcsöt. És nem, az sincsen jól, ha a felnőttek az egészséges élelmiszereken spórolnak. Nemrég írtuk meg, hogy csak a magyarok harmada eszik naponta zöldséget valószínűleg nem függetlenül attól, hogy 2008 és 2018 között 87 százalékkal drágult a friss zöldség ára.
Tállai: a családok érdekében 27 százalékos az áfa
2018 októberében az Európai Parlament elfogadta az MSZP-s Szanyi Tibor az áfa 25 százalékon történő maximálására vonatkozó javaslatát. Az módosítás egyedüliként Magyarországot érintené, hiszen csak nálunk haladja meg ezt a határt a forgalmi adó. Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azzal érvelt, hogy Brüsszel az adócsökkentési javaslatával valójában növelni akarja a magyarok adóterheit.
Azért van idehaza magasabb áfa, hogy a lehető legkisebbre csökkenhessen az szja és a cégek adója, és hogy támogatni lehessen a családokat és a munkahelyteremtést.
— mondta az egykori NAV elnök hozzátéve: egy-egy fontos árucikknél vagy szolgáltatásnál ugyanakkor van értelme a célzott áfacsökkentésnek, ezt a döntést indokolhatja a feketegazdaság elleni harc, vagy az, hogy az adott árucikket a legszegényebbek közül is sokan vásárolhassák.
Egy-egy termékcsoport, konkrétan az alapvető élelmiszerek és a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát akarta csökkenteni a Jobbik 2016 áprilisában, de a fideszes többségű bizottság lesöpörte a javaslatot az asztalról. Z. Kárpát Dániel sajtótájékoztatóján elmondta: az általuk felvetett csökkentés a nehéz sorban és átlagos körülmények között élő magyar családok helyzetét könnyítette volna meg, ellentétben azokkal a fideszes megoldásokkal, melyek a felső középosztálynak vagy az annál gazdagabbaknak kedveznek.
A gyermeknevelési cikkek áfacsökkentéséhez ráadásul a spanyol viaszt sem kellene feltalálni. Nagy-Britanniában az általános forgalmi adó 20 százalékos, azonban csak 5 százalékos sarcot kérnek a gyermekülések után és áfamentesek az alapvető élelmiszerek, valamint a gyermekruhák is.
Nemrégiben bemutattuk, mi a baj a magyar adórendszerrel. Ebben többek között arra is kitértünk, hogy minél magasabb az áfa, annál jobban megéri elcsalni azt.
Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu
