Csak a magyarok harmada eszik naponta zöldséget

A magyaroknak mindössze 30 százaléka fogyaszt naponta zöldséget,

derül ki abból a felmérésből, amelyet április elején közölt az Eurostat. Az európai uniós tagállamokat vizsgáló 2017-es felmérésben ezzel az utolsó helyet szereztük meg.

Az első helyen Írország és Belgium áll, ahol az emberek 84 százaléka fogyaszt naponta zöldséget, de nem sokkal marad le tőlük Olaszország sem (80 százalék). Magyarország a maga 30 százalékos helyével annyira le van maradva, hogy az utolsó előtti helyen álló Románia is 11 százalékponttal megelőzi.

Gyümölcsfogyasztásban kicsivel jobban állunk, a magyarok 40 százaléka mondta azt, hogy naponta fogyaszt gyümölcsöt, de ez is csak arra elég, hogy megelőzzük Lettországot, Litvániát és Bulgáriát. Olaszországban esznek a legtöbben gyümölcsöt minden nap (a lakosság 85 százaléka), az uniós átlag – csak úgy, mint a zöldségfogyasztásnál – 64 százalék.

A magyar lakosság negyede heti 1-3 alkalommal fogyaszt gyümölcsöt, 2 százalék pedig sosem.

A Magyarországra vonatkozó számok már csak azért is elkeserítők, mert egy 2014-es felmérésben még a magyarok 67 százaléka mondta azt, hogy naponta fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt – ez még kicsivel magasabb is volt, mint az akkori 65,5 százalékos uniós átlag. Ebben a felmérésben az első helyen Belgium szerepel, Portugália és Olaszország előtt, az utolsó helyen pedig Románia.

A KSH adatai viszont azt mutatják, hogy ha a gyakoriság nem is, legalább a magyarok által elfogyasztott zöldség-gyümölcs mennyisége nőtt 2010 és 2017 között. Míg 2010-ben átlagosan 38 kilogramm gyümölcsöt fogyasztottunk, addig 2017-ben már 48,8 kilogrammot. A zöldségnél kisebb volt a növekedés: hét év alatt 77 kilóról 82 kilóra emelkedett az elfogyasztott mennyiség.

Igen nagy különbség mutatkozik azonban a legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelműek fogyasztási szokásai között. Az előbbibe tartozók 2017-ben fejenként átlagosan 30 kiló, az utóbbiba tartozók viszont több mint 70 kiló gyümölcsöt ettek egy év alatt.

Ugyanez a helyzet a zöldség esetében is: a legalsó decilisbe tartozók fogyasztása 70 kiló, a legfelsőben találhatóké 89 kiló volt. Érdekes látni viszont azt, hogy miközben a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők csoportjába tartozók 98 kiló zöldséget ettek, a felsőfokú végzettségűek 71 kilót.

A siralmas eredményre magyarázatot adhat, ha elővesszük egy korábbi cikkünket, amelyben azt néztük meg, hogyan változtak az árak az elmúlt öt-tíz évben. 2008 és 2018 között 87 százalékkal drágultak a friss zöldség ára, az egyik legolcsóbb élelmiszerként nyilvántartott krumplié pedig 179 százalékkal. Ha rövidebb időtávot nézünk, 2013-ról 2018-ra 25 százalékkal drágult a friss hazai és déligyümölcs ára és hasonló arányban a burgonyáé, míg a friss zöldségé 37 százalékkal.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Nehéz úgy egészségesen enni, hogy a cukor lesz olcsóbb, a zöldség pedig drágább
Megnéztük, mi drágult leginkább és mi lett olcsóbb az elmúlt években.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.