Gazdaság

Már évi 1500 forintért is lehajolhat a vízművek

Korábban a témában:

Kiskunlacházát a vízszolgáltató alkalmazottja autóval járta be, és a házak kapujára, falára kitett cégtáblákat fürkészte. Ezek alapján jegyzőkönyvet vett fel, majd a nyilvántartásban ellenőrizte, hogy az ingatlanra kötöttek-e közületi szerződésest. Ha nem, akkor 100 ezer forint bírságot szabott ki – jelezte egyik olvasónk.

Kiskunlacházán, és másik 20 településen a DPMV Zrt. felel az ivóvízellátásért. A vízközműszolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendelete szerint pedig volt alapjuk a vállalkozások feltérképezésére, a rendeletben ugyanis szerepel, hogy:

Egy felhasználási helyen belül a nem lakossági felhasználók ivóvízhasználatát külön bekötési vízmérővel, vagy mellékvízmérővel kell mérni.

A rendelet 2013-ban, a rezsicsökkentés évében született, innen nézve elég sokat várt a DPMV az alkalmazással. Ráadásul 2017-ben meghirdették a „Kezdjük tiszta lappal” programot, és csak a moratórium lejárta után kezdtek átfogó ellenőrzésbe, azóta nézik csak, hogy van-e „nem lakossági” vízfelhasználás az ingatlanokon. A DPMV nem csak Kiskunlacházán, hanem mind a 21 településén felméri a vállalkozásokat, a helyszínen, illetve az elérhető céginformációk alapján keresik meg ezeket a közületi díjfizetéssel kapcsolatban. Azt nem erősítették meg, hogy 100 ezer forint lenne a bírság, csupán annyit közöltek, hogy szabálytalanság észlelésekor kötbért érvényesíthetnek.

Valószínűleg nem aratott osztatlan tetszést a vállalkozók körében a DPMV bejárása – erre utal, hogy a beérkező fogyasztói visszajelzések alapján a vízszolgáltató értelmezést kért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH). Az állásfoglalás szerint

  • az a vízfelhasználási hely, ahol tényleges gazdasági tevékenység nem zajlik (például házhoz kijáró mosógépszerelő, csak székhelyszolgáltató az ingatlan) nem tartozik a hivatkozott körbe.

A DPMV megnyugtatott továbbá, attól, hogy vállalkozást jelentettek be az adott ingatlanra, még nem kell az egész vízfogyasztást közületinek venni. De ha nem az egészet, akkor mennyit kell figyelembe venni? – adódik a kérdés. Ahogy felvetődik egy sor más gyakorlati probléma is: min múlik, kell-e külön mellékmérő a vállalkozásra, mi a helyzet, ha a vállalkozás önmagában nem jár külön vízfogyasztással, és egyáltalán, ha egy varrónő, könyvelő, informatikus, vagy fordító a lakása egyik szobájában dolgozik, és közben kezet mos, iszik, használja a WC-t, az vajon közületi, vagy lakossági fogyasztásnak számít?

A rendelet alapján mindenképpen gondoskodni kellene az elkülönült ivóvízmérésről. Gyakorlati okokból azonban még két vállalkozói csoportot különböztet meg a DPMV, ha van gazdasági tevékenység a házunkban, lakásunkban:

  • Ahol műszakilag megvalósítható az elkülönült mérés (például autójavító műhely kézmosójánál), ott kérik a külön vízmérőt, és ez alapján számolják a közületi fogyasztást.
  • Ahol nincs műszaki lehetőség erre (például a könyvelő használja a lakása közös használatban lévő mellékhelyiségét) ott megegyezés alapján átalányfogyasztást számolnak el közületiként.

Miért nem mindegy, hogy lakossági, vagy közületi a vízfogyasztás?

Természetesen, mert más az ára. A DPMV-nél a havi alapdíj 39,40 forinttal, a felhasználással arányos díj az ivóvíznél köbméterenként 36,80 forinttal, a szennyvíznél pedig köbméterenként 74,20 forinttal drágább, ha közületi felhasználásról van szó, mint ha lakosságiról. Az árak egyébként a rezsicsökkentés óta nem emelkedtek:

Egy egyedülálló személy havi vízfogyasztása nagyjából 3 köbméter. Tegyük fel, hogy az otthonában dolgozó könyvelő abban egyezett meg a vízművekkel, hogy a vízfogyasztása harmadát veszik közületinek. (8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás jeligére.) Mennyi pluszköltséget jelent ez neki, illetve pluszbevételt a vízszolgáltatónak? Éves szinten kevesebb mint 1500 forint a különbség.

Még egy hátránya van a közületi vízfogyasztásnak, nem jár locsolási díjkedvezmény, ami egyébként a csatornadíj 10 százaléka lehet, kérelemre, május 1. és szeptember 30. között. Ezzel további szűk 450 forintot nyerhet a havi 3 köbméteres fogyasztású könyvelőn éves szinten a vízművek. Összességében tehát kevesebb mint évi kétezer forintot.

Nem firtattuk, mi motiválta a vízművek intézkedését. Viszont azt már megpendítette a Népszava, hogy összeomlás fenyegeti a vízszolgáltatást a rezsicsökkentés bevezetése óta, mivel önköltségi ár alatt szolgáltatnak a cégek:

Népszava: Az összeomlás fenyegeti a vízszolgáltatást
A rezsicsökkentés miatt a szolgáltatóknak nincs elég pénze a karbantartásra.

A rezsiharc a kéményseprőket már maga alá temette, úgy tűnik, most a vizeseken van a sor. A vállalkozói vízdíj mindenesetre emlékeztet a vállalkozói kéményseprésre, bár kicsit más a felállás. A lakossági  kéményseprés 2016. júliusa óta ingyenes, viszont ha a családi házba, lakásba vállalkozást jelentettek be, akkor fizetni kell:

30 ezer forint: akár ennyi is lehet az ingyenes kéményellenőrzésből
Fontos infó cégeknek és katásoknak: ha a lakhelyből székhely lesz, lehet fizetni.

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.