Miközben évente 2000 kilométer ivó- és szennyvízvezetéket kellene felújítani ahhoz, hogy biztonságos legyen a vízszolgáltatás, az víziközmű cégeknek 2011 óta mindössze évente 350 kilométernyi vezeték cseréjére van pénze – olvasható a Népszavában. A lap egy, a kormányközeli Századvég Zrt. által készített 2018-as tanulmányt ismertetve azt írja, hogy a víziközmű cégek alkalmazottainak olyan alacsony a bére, hogy az ágazat 2027-re elveszíti a dolgozóinak a felét.
Az alacsony bérnek és a karbantartás elmaradásának az az oka, hogy a többnyire önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások önköltségi ár alatt szolgáltatnak, miután a kormány a rezsicsökkentés keretében 2012-ben befagyasztotta, majd 10 százalékkal csökkentette a víz- és szennyvízdíjat. A díjak azóta sem emelkedtek, miközben a cégek kiadásai igen, így a 40 hazai vízszolgáltató többsége veszteséges.
A Századvég akkor úgy számolt, hogy ha a kormány a szolgáltatás áfáját 27-ről 18 százalékra csökkentené és eltörölné a közműadót, azzal összesen 23,1 milliárd forintot hoznának a cégeknek. Ez azonban szinte semmire se lenne elég, hiszen a 92 ezer kilométernyi vezetékhálózat esetében évente a vezetékek 2 százalékát kellene lecserélni, ami évente legalább 115 milliárd forint lenne.
A szakértők szerint a megoldás az áremelés lenne, ami 250 milliárdról 350 milliárdra emelné a cégek bevételét. Erről azonban senki nem mer névvel beszélni, és a kormány sem lenne hajlandó ilyen lépésre, mert az arcvesztéssel járna.
Azt is hozzátették, hogy ugyan a közeljövőben még nem kell hirtelen összeomlásra számítani, de 8-10 év múlva sok helyen megtörténhet és a vezetékes víz több napig tartó hiánya komoly társadalmi feszültséget okozhat. Arról nem is beszélve, hogy a kitermelt víz 25-30 százaléka szökik el a csövek rossz állapota miatt – a fejlett világban a hálózati veszteség mindössze 5-12 százalék.
Kiemelt kép: vízvezetékek a pécsi Tettye-karsztban, MTI/Sóki Tamás
