Az idei bérharcot elemezve nemrég azt szűrtük le, hogy ha egy cég nem ad két számjegyű béremelést, annál esélyes a sztrájk.
Ehhez képest a kazincbarcikai BorsodChemnél dolgozó olvasónk beszámolója szerint a vegyipari mamutnál átlagban csupán 4 százalékos alapbéremelés lesz, és sztrájkról szó sincs. A dolgozók attól tartanak, az átlagos négybe belefér a nulla is. Lehet, hogy nem is tévednek, mert úgy tudni, a a műanyag-alapanyag gyártónál kötelező a legrosszabb bérkategóriába is besorolni néhány százaléknyi embert – bár ezt hivatalosan nem erősítették meg.
Megfejthetetlen táblázatból számolják a pofapénzt
Az idei béremelésről áprilisban kapják kézhez az új, megemelt bérüket tartalmazó munkaszerződés-módosítást a munkavállalók, pontosat tehát még senki nem tud. A BorsodChem azt írta megkeresésünkre, hogy a bérmegállapodás összességében átlagos 8 százalékos keresetnövelést tartalmaz. Ebből átlagosan 4 százalék a differenciált alapbéremelés (a bérbeállás és tavalyi teljesítmény alapján), a másik átlagos 4 százalék a bérfelzárkóztatásra szolgáló bértömeg.
A fentieken kívül mindenkinek járhat 2 százalékos alapbéremelés, amennyiben július elsejétől 2 százalékkal csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulás adó. Továbbá számos, a kollektív szerződésben szereplő, illetve azon kívüli, nem bér jellegű juttatás emelését is magában foglalja a megállapodás, írta a cég.
A dolgozók kétlik, hogy meglesz a két számjegyű emelés. Olvasónk ezt arra alapozza, hogy például tavaly 30 százalék feletti keresetnövelést kommunikált a cég, miközben az ő alapbére számítása szerint mindössze 7,5 százalékkal nőtt. Figyeltünk? A dolgozó alapbéremelésről, a cég keresetnövelésről beszélt. Utóbbiba beleértették a tavalyi jó teljesítmény után járó kéthavi jutalmat is.
Egy táblázat alapján határozzák meg, kinek mennyi az alapbéremelés, de ezt senki nem tudja megfejteni. Ezért is hívjuk pofapénznek
– mondta olvasónk.
Néhány példát is hozott arra, ki mennyit keres: a 15 éve a cégnél dolgozó laboráns nettó 170-180 ezer forintot kap, a 20 éve a BorsodChemnél dolgozó műszerszobás bruttó 230 ezer forintos alappal dolgozik, de vannak, akik éjszakázva havi nettó 160 ezer forintot visznek haza.
Egyre többen gondolják, hogy nem éri meg Borsodban maradni, olyan kevés a bér – mondta egy másik dolgozó. Sokan a főváros, vagy a nyugati határszél felé veszik az irányt tisztességesebb megélhetésért. De legalább ekkora elszívó erő a környéken a Mol, a TVK, a Teva, ahol tudomásuk szerint sokkal jobban lehet keresni.
A dolgozók nem értik a szakszervezeteket
Nem értik, hogyan fogadhatta el a két szakszervezet az átlagos 4 százalékos alapbéremelést, amikor a dolgozók legalább 10 százalékra számítottak. A cégnél lévő szakszervezetek ugyanakkor két számjegyű keresetnövelésről beszélnek.
A Vegyipari Munkavállalók Független Szakszervezete (VMFSZ) vezetője, Szabó Ferencné azt mondta, 12 százalék a keresetnövelés, de a részletekre nem tért ki. A Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet (KVSZ) elnöke, Eördöghné Pataki Irén 12,6 százalékot említett. Ezen belül átlagban a 4 százalékos, differenciált, teljesítményfüggő az általános alapbérfejlesztés és 4 százalékos az átlagos bérfelzárkóztatás is. A munkavállaló alapbérfejlesztését, bérfelzárkóztatását a munkahelyi vezető értékelése, valamint a bérmátrixban jelölt munkaköri elhelyezése határozza meg. A számításnál 40 konkurens vállalat munkaköreinek bérét is figyelembe veszik.
Szabóné szerint a bérfelzárkóztatás a dolgozók jelentős részének jár, többek között azért, hogy a minimálbéren (bruttó 149 ezer forint) és bérminimumon (bruttó 195 ezer forint) lévők 8-8 százalékos emelése miatti bértorlódást mérsékeljék. Ő úgy tudja, Eördöghné kiemelte, hogy a kollektív szerződés szerinti juttatások közül is emelkedik néhány, ezzel együtt beszélhetünk szerinte 12,6 százalékos keresetnövelésről, és ha 2019. júliusától tényleg csökken 2 százalékkal a szocho, amit a cég alapbéremelésre fordítana. Szabóné a juttatásemelések közül megemlítette, hogy a korábbi 3 százalék helyett 4 százalék lesz az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás a bruttó alapbér után (ha a dolgozónak van nyugdíjpénztára).
Miért nem keményített be a szakszervezet?
Eördöghné szerint a megállapodás után kaptak hideget, meleget a dolgozóktól – utóbbi persze nem jó érzés. Arra is kitért, tudják, miben kell javítaniuk a jövőben egy sikeresebb tárgyaláshoz.
Rákérdeztünk felmerült-e a sztrájk.
Sztrájk? Vegyipar vagyunk, nem akármilyen üzem!
Arra célzott, hogy a Munka Törvénykönyve, és a kollektív szerződésük eléggé leszűkíti a sztrájk lehetőségét. A Munka Törvénykönyve szerint a sztrájkjog csak úgy gyakorolható, hogy „a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja”. Az elégséges szolgáltatás biztosítása pedig egy vegyipari üzemben nagy vonalakban azt jelenti, hogy a biztonság érdekében szinte semmi nem állhat le.
Más úton kell tehát eredményt elérni. A szakszervezeti vezető azonban hiányolja a dolgozók részéről az összefogást és a támogatást. Korábban ez másképp volt, akkoriban sikeres akciókkal már rövid idő alatt is értek el eredményeket.
Sokan firtatják, hogy miért nem keményített be a szakszervezet. Eördöghné szerint mérlegelniük kellett mit veszíthetnek. Például jobb lett volna-e, ha a juttatások közül nem emelkedik néhány, vagy ha nemet mondanak a munkáltató ajánlatára, így az egyoldalúan határozza meg a bérfejlesztést? Sokat őrlődtek ezen, de végül úgy döntöttek, kell a bérmegállapodás.
Úgy érezzük, jól döntöttünk. Biztos a munkahelyünk, a cég fejlődik, a termékeknek van piaca. Reménykedünk, hogy újra eredményesek leszünk , ami alapján ismét lesznek pluszkifizetések, jutalmak.
Kiemelt kép: Vajda János / MTI
