Gazdaság

A gyár biztos rendesen fizet, „csak tőlünk lenyúlják”

Üzleti titok, mennyi pénzt von le a Henkelnél dolgozóktól a munkaerőkölcsönző cég.

Bruttó 857 forintra emelik az órabérét azoknak a kölcsönzött dolgozóknak, akik eddig 794 forintért serénykedtek a körösladányi Henkel-gyár szalagja mellett.

A többi között ez derült ki az év második napján tartott oktatáson és fórumon, amelyet a mosó- és tisztítószergyárba munkaerőt kölcsönző Get Work Trend Kft. szervezett. Lényegében azt jelentették be, hogy megadták a pénzügyminiszter által bejelentett minimálbért, ami a 8 százalékos emelés után az idei évre havi bruttó 149 ezer forint.

Az órabéremelés nagy ugrást nem jelent számukra, legalábbis a lapunk által megkérdezett kölcsönzött dolgozók az emelés után havi nettó 120-130 ezer forintos átlagról írtak azzal, hogy az összegbe beleértendő a három műszak miatt járó 30 százalékos pótlék és havi 7500 forint jelenléti bónusz is.

Mint korábban megírtuk, a rabszolgatörvényre sem volt szükség ahhoz, hogy a körösladányi gyárban heti 68 órás munkahétről állapodjanak meg a helyi szakszervezettel. Ez úgy jöhet össze, hogy az adott héten 12 óráznak 5 napon keresztül, a hatodikon pedig 8 órát dolgoznak.

Rabszolgatörvény: most is orrvérzésig dolgoznak, januártól még rosszabb lesz
Olvasónk a karácsony előtti héten 56 órát nyomott le éjszakai műszakban az elhíresült körösladányi gyárban. És jöhet a 68 órás munkahét.

Több olvasónk jelezte, eddig is folyamatosan hatnapoztak a közvetített dolgozók. A karácsony előtti héten egyikük 56 órás munkavégzésről számolt be, egy kommentelő pedig azt írta: „én konkrétan karácsony előtt két héttel 60 órát dolgoztam… jó annak aki csak 48-at”. Ráadásul arra panaszkodnak, hogy tavaly

pótlékokkal együtt havi nettó 120 ezer forint körüli fizetést vittek haza, és minden ott folytatódik, ahol karácsonykor abbamaradt.

Januárban 3-án kezdődött a munka a körösladányi gyárban, olvasónkat mindjárt be is osztották szombatra és már az első héten lehúzattak vele egy 12 órás munkanapot.

Ehhez képest a Henkel minapi közleményében gáláns juttatások szerepelnek:

  • kollektív szerződésben rögzített 13. és 14. havi fizetés,
  • minden dolgozónk számára egységes bruttó 700 ezer forintos cafeteria keret,
  • évente teljes körű preventív szűrővizsgálat és korlátlan hozzáférés magánklinikai orvosi ellátáshoz,
  • táppénzkiegészítés 30-90 nap között,
  • gyermek születése esetén pénzbeli támogatás,
  • iskolakezdési támogatás még a felsőoktatásban résztvevő gyermekek után is,
  • kamatmentes kölcsön lakásvásárláshoz, vagy felújításhoz,
  • saját termékek kedvezményes vásárlása,

Hozzátéve, hogy a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, tehát ezeken felül más juttatások is léteznek a cégnél.

A szerkesztőségünkbe befutott információk alapján azonban a kölcsönzött dolgozóknak korántsem jut ennyi a jóból. Nekik nem a Henkellel, hanem a Get Workkel van szerződésük, beszámolójuk szerint nem kapnak 13. és 14. havi fizetést, a cafeteria nem évi 700 ezer forint, hanem épp ennek tizede, 70 ezer forint. Úgy vélik, a Henkel biztosan rendesen fizet, ugyanúgy, mint a belsős dolgozóknak, „csak tőlünk lenyúlják” – fogalmazott egyik olvasónk. Azt viszont nem tudta pontosan, mire és mennyit von le tőlük a közvetítő cég.

Megkerestük a Get Work Trend Kft.-t, Jáhny Ákos ügyvezető válaszai alapján azonban nincs gazdája a lenyúlásnak. A Get Work 250-400 munkavállalót biztosít a Henkel termelési igényeitől függően, túlnyomórészt egyszerű, szakképzettséget nem igénylő munkakörökbe, például fizikai munkákra vagy csomagolási feladatokra – tudtuk meg.

Arra a kérdésre, hogy a közvetített dolgozók azonos munkakörben alacsonyabb órabért és kevesebb cafeteriát kapnak-e, mint a Henkellel közvetlenül munkaviszonyban állók, Jáhny Ákos annyit írt: „amennyiben valamely munkavállalónk egyenlő értékű munkát végez a Henkel-munkavállalóval, ott a juttatások is megegyeznek”. Ami a szalag mellett, három műszakban dolgozók nettó 120 ezer forintos bérét illeti, arról azt állította, hogy „a  havi átlagkereset az említett 120 ezer forintot minden teljes munkaidős munkavállalónk esetében meghaladja”. Hozzátéve, hogy leginkább 8 általános iskolai végzettséggel végezhető betanított jellegű munkakörökben a munkavállalók alapbére a mindenkori minimálbérhez van igazítva (akárcsak több, magyarországi gyártó partnerüknél), ehhez jönnek a plusz pótlékok és juttatások.

A lapunkat megkereső dolgozók és a Get Work tehát egyaránt azt állítja, hogy azonos munkakörökben  a Henkel ugyanannyit fizet a belső munkatársaknak, mint a közvetített dolgozóknak. Utóbbiak azonban azt mondják, hozzájuk kevesebb pénz érkezik, mint a belsősökhöz. Megkérdeztük a Get Worknél, mennyi jutalékot, díjat, egyebet számítanak fel a dolgozóknak, vagyis mennyit von le a kölcsönző cég a járandóságukból. Jáhny előrebocsátotta, hogy a betanított munka javadalmazása alacsonyabb, mint a szakképzettséget igénylő munkaköröké. A levonást azonban nem számszerűsítette ismételt kérdésünkre sem, általánosságban annyit közölt, hogy a munkaerő kölcsönzésért a Get Work Trendet szolgáltatási díj illeti meg, ami a kölcsönzött munkavállalók bérköltségén felül olyan további költségeket is magában foglal, mint a munkavállalók utaztatása, étkeztetése, bérszámfejtése és a toborzás-kiválasztás költségei.

A felsorolt költségek pontos összegszerűsége üzleti titok

– zárta rövidre az ügyvezető a levonásokat firtató kérdéseket.

A Henkelnek  tulajdonképpen nem is kell tudnia arról, mennyiért dolgoznak náluk a kölcsönzött munkások, az ügylet ugyanis technikailag úgy történik, hogy a Get Work Trend kifizeti a munkavállalók minden, a munkaszerződésben rögzített juttatását (alapbér, műszakpótlék, egyéb bérpótlékok, túlóra, bónuszok, jutalmak, cafeteria juttatások), majd ezt követően fizet a Henkel a közvetítőnek szolgáltatási díjat. Ebben vannak a bérjellegű és az egyéb költségek.

Több volt a nyereség, mint a bérköltség

Jó évet zárt tavaly a Henkel Magyarország Kft., csaknem 85 milliárd forint árbevételt és 6,9 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki – az utóbbiból 1 milliárd forint osztalékot ki is vettek a cégbíróságnak leadott tagi határozat szerint. A profitnál félmilliárddal kevesebb, 6,4 milliárd forint szerepel a mérlegben személyi jellegű ráfordításként, vagyis a több nyereséget termelt tavaly a Henkel, mint amennyit a dolgozókra kellett költenie. (A bérköltség 4,45 milliárd, a bérjárulékok 1,19 milliárd, a személyi jellegű egyéb kifizetés 762 millió forint volt.) A Henkel – amelynek környei gyárában ragasztóanyagokat, a körösladányiban mosó- és háztartási tisztítószereket gyártanak – nagy foglalkoztatónak számít, 2017-ben 1130 fős átlagos állományi létszámot jelentett, ebből 330 szellemi és 800 a fizikai dolgozót. A szellemi foglalkozásúakra kifizetett bér, járulékok és egyéb kifizetés 4,232 milliárd, a fizikai állományban dolgozóknál 2,169 milliárd forintot tett ki.

 

A körösladányi gyárnak jellemzően betanított kölcsönmunkásokat szállító Get Work Trend Kft. tavalyi 47 milliós nyeresége és 20 milliós osztaléka jóval szerényebb a Henkelénél, de a bevételei jócskán megugrottak. Meghaladták az 5,2 milliárd forintot, míg az előző évben a 4 milliárdot se érték el. A Henkel az egyik nagy megrendelője, hiszen 250-400 dolgozót közvetítenek vegyipari mamutnak, ez negyede-ötöde a Get Work által a múlt évre kimutatott átlagos statisztikai létszámnak. A mérlegbeszámoló kiegészítő mellékletében legalábbis az áll, hogy 1130 fizikai mellett 115 szellemi dolgozót foglalkoztattak. Munkabér, járulék és személyi jellegű egyéb kifizetések címén összesen 4,75 milliárd forintot költöttek a dolgozóikra.

 

A Küzmös László tulajdonolta munkaerő-kölcsönzőnek kiterjedt a kapcsolatrendszere, honlapja alapján országos hálózatot működtet, a fővárosi központon kívül hat megyében vannak irodái Zalaegerszegtől Nyíregyházáig. Referenciái között pedig olyan nagy multi is szerepel, mint az Unilever. Küzmösnek a Get Work Trend Kft.-n kívül számos más érdekeltsége van, és nem csak a munkaerő-közvetítő piacon aktív. A G7 gazdasági portál például színházaknak tao-pénzt közvetítő hálózatban bukkant rá Küzmös-cégekre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik