A Starbucks és az olasz minta
Howard Schultz a Northern Michigan University-n szerzett diplomát, 1979-ben a kávéfőzőket gyártó svéd Hammarplastnál helyezkedett el. Két éve dolgozott ott, amikor munkalátogatást tett a seattle-i Starbucks Coffee Company nevű kávéháznál, mert kíváncsi volt arra, miért rendelnek onnan kiugróan sok műanyagszűrőt. Lenyűgözte őt a vállalat alkalmazottjainak kávéismerete, és az elkövetkező években tartotta velük a kapcsolatot a további együttműködés reményében.
Miután hazatért, megpróbálta meggyőzni a tulajdonosokat, hogy a kávébabon és a teafilteren kívül kezdjenek el hagyományos kávékat is felszolgálni a betérő látogatóknak. Bár a tesztüzem sikeres volt, a vezetőség nem terjesztette ki az ötletet minden üzletére, mert nem akartak vendéglátásban utazni. Schultz ezen felhúzta magát, és 1985-ben elhagyta a céget.
400 ezer dollárra volt szüksége, hogy megnyissa az első saját kávézóját és elindítsa a vállalkozását. Semmi pénze nem volt, felesége pedig terhes volt első gyermekükkel. Végül a Starbucks két társalapítója segítette őt ki, emellett kapott százezer dollárt egy orvostól is, akit szimplán lenyűgözött, milyen bevállalós.
Az első kávézóját 1986-ban nyitotta meg, amely nevét a milánói Il Giornale nevű napilapról kapta. A kávé mellett árultak jégkrémet is, viszonylag kevés volt a férőhely, és mindig operazene szólt, ahogy anno Olaszországban is. Két évvel később a Starbucks vezetői úgy döntöttek, hogy 3.8 millió dollárért eladják az összes üzlethelyiségüket Schultznak.
Schultz irányítása alatt a vállalat elképesztő pénzügyi sikereket ért el: a Starbucks részvényei 21 ezer százalékot nőttek 1992 óta. Ez azt jelenti, hogy aki akkor befektetett 10 ezer dollárt, ma több mint 2 millió dollárral számolhat.
Trump nem a szíve csücske
Az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb vezérigazgatóját már több ízben is megkörnyékezték, hogy legyen a demokraták elnökjelöltje. 2008-ban David Geffen hollywoodi mogul győzködte, 2016-ban pedig meglehetősen közel is került az induláshoz, de mivel Hillary Clinton toronymagas esélyes volt, inkább beállt mögé támogatónak. Ám az, hogy távozik a Starbuckstól, arra enged következtetni, hogy politikai karrierre tör.
Ezt támasztja alá, hogy a New York Times megkeresésére most nem zárkózott el határozottan az elnökválasztáson való indulástól, ahogy korábban mindig tette. Mint fogalmazott,
számos lehetőség áll előttem, és az opciók között ott van a közszolgálat is. De egyelőre távol vagyok a jövőre vonatkozó döntések meghozatalától.
Hozzátette, nagyon aggódik az országáért annak külföldi megítélése és a megosztottság miatt. Élete következő szakaszában arra szeretne választ találni, milyen szerepet tud betölteni a helyes útra való visszatérésben, bár azt még ő sem tudja, mit is jelent ez pontosan.
A 64 éves üzletember rendszeresen állást foglalt közéleti ügyekben, még akkor is, ha véleménye adott esetben megosztó volt.
Trumpot például láthatóan nem kedveli, és folyamatosan kritizálja őt:
- Schultz a 2016-os választás előtt azt mondta a később megválasztott elnökkel kapcsolatban, hetekig küzdött, hogy szavakkal le tudja írni a fájdalmat, amit az új amerikai irányról érez.
- Tavaly egy interjúban arról beszélt, hogy az ingatlanmágnás olyan elnök, aki minden nap új káoszt alkot.
- Keményen nekiment Trumpnak, miután az elnöke azt mondta, hogy az összecsapásokba és gyilkosságokba torkolló charlottesville-i neonáci tüntetésekért mindkét oldal felelős.
- Amikor az ingatlanmágnás beutazási tilalmat vezetett be hét muszlim országgal szemben, Schultz bejelentette, hogy tízezer menekültet alkalmaznak világszerte.
A nézeteiről szinte mindent elárul az a beszéd, amit az Atlantic Council nevű agytröszt egyik eseményén mondott idén májusban.
Mint fogalmazott,
most nem a nacionalizmus, az izoláció idejét éljük. Ebben a megosztottságban az együttműködésre, nem a falak, hanem a hidak építésére kell törekednünk.
Mik az esélyei?
Schultzot felbátoríthatja, hogy a múltja miatt semmivel nem lenne kevesebb esélye megnyerni a választást, mint Trumpnak, aki tette mindezt úgy, hogy reality sztár és ingatlankereskedő volt korábban. Ezt egyébként több üzletember is felismerte a közelmúltban: Robert Iger, a Disney vezérigazgatója és Mark Cuban, a Dallas Mavericks kosárlabdacsapat milliárdos tulajdonosa is komolyan elgondolkozott az induláson, igaz, előbbi már el is engedte az ötletet, és inkább felvásárolná a 21st Century Foxot.
Schultznak márciusban a Time című amerikai lapnak adott interjújában szigorúan átlagos állampolgárként azt nyilatkozta, hogy egy potenciális elnökválasztási kampányt ő az államadósság lecsökkentésére húzná fel, amit négy százalékos gazdasági növekedéssel oldana meg:
Nincs a világon egy profitorientált vállalkozás sem, amely fent tudná tartani magát 20 billió dollár tartozással. Ez nem felelősségteljes gondolkodás.
Véleménye szerint Amerikának iránymutatónak kellene lennie a klímaváltozást illetően, és bent kellene maradnia a párizsi klímaegyezményben.
Schultznak egy tavalyi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a demokraták körében 21 százalékos a támogatottsága, a Business Insidernek nyilatkozó bennfentesek mégsem optimisták az esélyeit illetően.
Természetesen az elnökjelöltek keresgetése már most elkezdődött mindkét oldalon. A demokratáknál a legesélyesebbek között ott van a korábbi alelnöki Joe Biden, Bernie Sanders vermonti szenátor és Kirsten Gillibrand New York-i szenátor is. Jelen állás szerint tehát velük kellene megküzdenie Schultznak a szimpatizánsok kegyeinek elnyeréséért, hogy aztán összemérje támogatottságát a Republikánus Párt emberével.
Ilyen távlatokban megtippelhetetlen egy választás végkimenetele, de a 2016-os események óta tudjuk, bármikor bármi megtörténhet függetlenül attól, hogy mit mutatnak az előzetes felmérések.
Kiemelt kép: Jason Redmond / AFP