A kormány a napokban váratlanul felfüggesztette a megújuló alapú áramtermelés támogatott áruátvételét szolgáló úgynevezett METáR KÁT rendszert. A Miniszterelnökség indoklása szerint mindez „egyezik a komoly, beruházásokat ténylegesen megvalósítani törekvő piaci szereplők szándékaival és érdekeivel”.
A döntés főként a kiserőműveket tervező vállalkozásokat és kisebb részben az önkormányzatokat érintheti, a lakossági napelemes beruházásokhoz nincs köze. Szakmai szervezetek szerint azonban az intézkedés bizonytalan hatásokhoz vezethet, negatív üzenetet hordoz a megújulós szektor jövője szempontjából.
Szolnoki Ádám, az iparágban aktív cégek tagságát tömörítő Magyar Napelem Iparági Egyesület elnöke azt mondta lapunknak, velük nem konzultált senki a döntést megelőzően, és előttük nem ismertek a hirtelen jött változtatás okai sem. Kiemelte: a váratlan döntéssel az 500 kW alatti kiserőművek létesítését egyszerűen kihúzták a rendszerből.
Becslései szerint a jogszabály-változtatással összesen 170 milliárd forintos támogatási keret sorsa válik kérdésessé, igaz, 17 évre leosztva. (Bár összesen évi 10 milliárd forint fordítható kiserőművek támogatására, ezt az engedélyezett kiserőművek több mint 17 évig kapják, azaz összesen valójában 170 milliárd forintnál is nagyobbb összegről van szó.)
Neten árulták a KÁT-engedélyt
A Miniszterelnökség azt írta lapunknak, hogy a METáR KÁT keret felfüggesztése nem volt váratlan, arra a túlfoglalás miatt került sor. Azt írták, a nyilvános adatokból hónapok óta nyilvánvaló volt, hogy a 2017-es és 2018-as éves keretek beteltek.
A felfüggesztés másik oka az a „szintén jó ideje bejelentett tény”, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Bizottsággal a METÁR KÁT támogatási rendszer módosításáról. Így a tárgyalások lezárását követő újranyitás esetén a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel lesz igényelhető a támogatás a megújuló alapú energiatermeléshez – írták.
Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is azzal nyugtatta a kedélyeket a döntés után, hogy senki sem fog lemaradni semmilyen lehetőségről, sőt, várhatóan jobb feltételekkel kezdhet majd megújulóenergia-beruházásba és a termelésbe.
A támogatási keret túlfoglalásával, meghaladásával kapcsolatban úgy vélekedett: intő példát jelent az azóta átalakított KÁT (kötelező átvételi tarifa)-engedélyek 2016 végi benyújtási rohama.
Az engedélyeknek egyfajta másodpiaca is kialakult, így például online apróhirdetési oldalon is felbukkant már KÁT-engedély
– mondta a helyettes államtitkár. A hasonló jelenség kialakulását a kormány el akarja kerülni, a cél a kiadott engedélyek hatékonyságának növelése és a megvalósulási arány emelése, tette hozzá.
Azoknak, akik nem biztosak abban, hogy képesek lesznek határidőre megvalósítani egy ilyen beruházást – némileg meglepő módon – azt tanácsolta az államtitkár, hogy érdemes együttműködési lehetőséget keresniük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), amely kizárólag a kamarai tagoknak, azaz csak agrárvállalkozóknak elérhető, új, agrár naperőmű programot koordinálja.
A NAK azt írta lapunknak, hogy a program előzetes igényfelmérését végzik, de a program megvalósításával kapcsolatos további kérdésekben nem a köztestület az illetékes, majd visszautaltak a Miniszterelnökséghez további információkért.
Váratlanul jött
A döntés igenis váratlan volt, káoszt és jogbizonytalanságot okoz a megújulós szektorban – értékelt Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai vezetője, aki szerint ugyanakkor ez nem egyedi eset, hiszen az elmúlt években folyamatosan változtatták a kiserőműves szabályozást.
Fülöp Orsolya ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a 2017 előtti KÁT-rendszer kedvezőbb feltételei komoly spekulációkra adtak lehetőséget. A hivatal korlátlanul adott ki KÁT-engedélyeket, és ezek birtokosai között nagy számban vannak ma is olyan cégek, amelyek a KÁT-engedélyeket nem is építési céllal igényeltek.
Egyes vállalkozók a néhány 100 ezer forintos költséggel megszerzett KÁT-engedélyt 7-20 millió forintért adták el olyanoknak, akik ténylegesen erőművet szeretnének építeni. Ha egy vállalkozó sok ilyen kérelmet beadott, majd ezt később tovább értékesíti, azzal már szép pénzt lehet keresni
– mondta Fülöp.
Az Energiaklub készített egy térképet arról, hogy a 2016-os dömping idején az egyes településeken összesen mekkora naperőművi kapacitást kértek a beruházók, és mennyit engedélyezett a hivatal. Ide tartozik, hogy 2016-ban nagyon sok engedélyt adtak ki. Összehasonlításul: 2017-ben és 2018-ban (eddig) összesen kevesebb engedélyt kérelmeztek, mint a megadott engedélyek száma 2016-ban. Az alábbi térkép nagyjából 2000 darab magyarországi KÁT-engedélyes beépítendő napelemes kapacitásait mutatja területi bontásban.
