Utolsó előtti Magyarország a régiós növekedési ranglistán

Jelen elemzés célja, hogy bemutassa, hogyan alakult és várhatóan hogyan alakul Magyarország és a környező néhány EU-tagország növekedése, GDP-je 2002-2018 között. Bemutatják azt is, hogy az elért fejlődés mire volt elég. Az idei és a 2018-as előrejelzések forrása az Európai Bizottság, kivéve Magyarországot, ahol a GKI számai szerepelnek.

A GDP alakulása a V4 országokban, Romániában és Ausztriában, 2002-2018, (2002=100, százalék):

A GDP a vizsgált országokban 2002-től 2008-ig növekedett, majd a gazdasági világválság hatására 2009-re – Lengyelország kivételével – visszaesett. A válságból való kilábalás nagyon gyors volt Lengyelországban és Szlovákiában. Ezzel szemben az összes többi ország 2008-2012 között visszaesett vagy stagnált. Magyarországon ez a stagnálás már 2005 után megkezdődött (a költségvetés elszabadult hiányának kiigazítása miatt). 2008-tól a magyar kilábalási pálya erőteljesen hasonlít a román és a cseh pályához, de dinamikájában jóval gyengébb a románnál. A növekedési lemaradás nagy része 2005-2008 között keletkezett, de a rés azóta is növekszik, a relatív lecsúszás folytatódik. A „kétszer 8 év” növekedési szempontból egyik részében sem sikertörténet. Felzárkózás a régió országaihoz egyik nyolc évben sem sikerült.

Összességében a vizsgált 16 év alatt Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el az ábrán látható regionális „növekedési ranglistán”, Ausztriát megelőzve, de a többiektől jelentősen elmaradva. Ausztriát tekintve, amely Európa egyik legfejlettebb gazdasága, ez nem meglepő. Ugyanakkor Csehország példája arra is rámutat, hogy egy nálunk fejlettebb gazdaság is képes lehet gyors növekedésre a térségben.

Hasonló következtetésre jutottak akkor is, ha a GDP-növekedést vásárlóerő-paritáson, az EU-átlag százalékában vizsgálták.

A GDP vásárlóerő paritáson az EU-átlag százalékában, 2002-2018, (EU28 = 100):

Van olyan vélekedés miszerint a kelet-közép-európai országokban rejlő fejlődési potenciál jelentheti az Európai Unió újbóli gazdasági fellendülésének kulcsát. A jelen cikkben vizsgált országok ugyan jelentős fejlődésen mentek keresztül egészen 2008-ig, de a felzárkózás lelassult, s az érintett országok szerény mérete eleve nem teszi lehetővé az EU-dinamizáló szerepet. A GKI szerint érdemes lenne átgondolni a fejlesztési politikát:

• Vajon a legjobban megtérülő, leghatékonyabb beruházásokra jutnak-e a források?
• S mi okozza a régió egyes országai közötti nagy különbséget, ezen belül Magyarország folyamatos lemaradását.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás