Olyan kevés a pénztáros a Tescókban, hogy a vevők otthagyják a megpakolt kocsikat

Legutóbb az volt a hír, hogy a két tescós szakszervezet összefogott a dolgozók érdekében, munkalassítást terveznek, ha nem történik semmi, és július 8-ára figyelemfelhívó demonstrációt is szerveztek a budapesti Fogarasi úti áruház elé, 300-400 ember részvételével. Azóta csönd. Ehhez képest jött a hír szombaton, hogy a kisebbik érdekképviselet, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete (KDFSZ) sztrájkbizottságot alapított – egyedül. Állítólag teljes munkabeszüntetés jöhet. De mi történt, hogy erre a lépésre szánták el magukat?

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke a 24.hu megkeresésére azt mondta, az előzmények, illetve dolgozói nyomásgyakorlás vitte őket rá erre a lépésre.

Mégis mire várjanak?

A július 8-i demonstráció után egy héttel a cég tájékoztatta a szakszervezeteket, hogy az európai kereskedelmi vezető és a magyarországi kereskedelmi működési igazgató július második, illetve augusztus első felében tud a szakszervezetekkel egyeztetni. Július 19-én a KDFSZ levélben kérte a munkáltatót, pontosan jelölje meg, mikor, kikkel tudnak tárgyalni, ők milyen döntési felhatalmazással rendelkeznek, és kérték az üzleti és létszámterveket is. Erre a levélre nem kaptak választ. Közben a munkavállalók (szakszervezeti és nem szakszervezeti tagok) számon kérték a szakszervezeten, hogy mégis mire várnak még, miért nem lépnek már, amikor már több mint egy hónap eltelt – mondta Bubenkó.

A dolgozók szerint a cég csak az időt húzza. A kisebbik szakszervezet szerint pedig a szabadságolások mellett is lehetett volna alkalmas időpontot találni a megbeszélésre egy hónap alatt. Ezért döntött úgy a KDFSZ, hogy nem várnak tovább, hanem megalakítják a sztrájkbizottságot.

A sztrájkbizottság három követelését így foglalta össze a 24.hu-nak:

• 25 százalékos béremelés
• 15 százalékkal nőjön az áruházakban dolgozók létszáma, vagy
• emeljék 33 százalékkal a munkaeszközökre fordított költséget. A szakszervezet szerint ugyanis pluszmunkát, és nagyobb megterhelést jelent a munkavállalóknak, hogy lestrapáltak, elavultak a berendezések.

Bubenkó korábban azt nyilatkozta, hogy a kereskedelemben általános probléma a munkaerőhiány, a sok túlóra, és a még mindig alacsony bér. Ezért rákérdeztünk, miért csak a Tescónál akar sztrájkot a szakszervezet.

Nem a bér a legnagyobb gond

Bubenkó megerősítette, valóban általános a probléma, viszont a Tescót mostanában még többen hagyják el, és nemigen tudják pótolni a létszámot. Másrészt átszervezések is zajlanak – megszűnnek egyes munkakörök, és helyettük újat hoznak létre, a korábbinál kisebb bért felkínálva (a 161 ezres bérminimumot minden dolgozó megkapja). Az elmúlt egy hónapban is történt ilyen, és erről a szakszervezetet is csak utólag értesítette a cég, ami hozzájárult, hogy a dolgozóknál elszakadt a cérna.

A KDFSZ elnöke szerint nem is a bér a legnagyobb gond, hiszen a Tescóban nem keresnek látványosan kevesebbet, mint más szupermarketláncoknál, mondjuk az Auchannál, a Sparnál, a Pennynél. És munkajogi problémák mindenhol vannak, még a nagyobb bért fizető diszkontoknál is, mint az Aldi és a Lidl.

A Tescónál azért tarthatatlanabb a helyzet, mert náluk kiemelkedő volt a létszámcsökkenés, és az ebből adódó létszámhiány, illetve a növekvő leterheltség az, ami különösen égető probléma

– mondta a szakszervezeti vezető. És van egy igen gyakorlatias szempont is: a KDFSZ ebben a láncban képviselteti magát a legnagyobb létszámban.

Bubenkó egy újszerű jelenségről is beszámolt: mivel az áruházláncban igen kevés a dolgozó, a pénztáros, így egyre hosszabbak a sorok, és egyre többször fordul elő, hogy a vevők nem hajlandók ezt kivárni, inkább otthagyják a kocsit, kosarat, és átmennek a konkurenciához. A ki nem fizetett, otthagyott áruk visszapakolása persze a dolgozóknak okoz pluszmunkát. Mint mondta, a jelenséget jelezték a cégvezetés felé is.

De ha annyira nagyon rossz a helyzet a Tescóban, miért nem üresek az áruházak? Miért nem pártolt el az összes munkavállaló, különösen hogy jelentős a munkaerőhiány a kereskedelemben, vagyis elvileg tárt karokkal várják őket máshol? Bubenkó szerint ennek egyszerű oka van: az emberek félnek a munkahelyváltástól.

Így viszont adódik a kérdés, mennyire beváltható a sztrájkígéret, mármint hogy az áruházak 80 százaléka csatlakozna? A KDFSZ elnöke úgy véli, mivel most a dolgozók nyomására léptek, meglesz a támogatottság.

Orbán Viktor kiutálja a Tescót?

A kormánynak már több multiellenes intézkedése volt, és különböző forrásokból úgy tudni, nem bánnák, ha kiszorulna egy-két nyugati áruházlánc, hogy a helyét magyar üzletláncok vegyék át. Olyan hír is járja, hogy Orbán Viktor konkrétan a 2012 óta stratégia partner Tescót szeretné kívül látni az országon. Ha innen nézzük a dolgot, és hozzátesszük, hogy a szakszervezeti vezető nyilatkozatai szerint mindegyik láncnál vannak problémák, akkor, ha lehet, még inkább van létjogosultsága a kérdésnek: miért pont a Tesco?

Bubenkó Csaba felvetésünkre leszögezte:

semmilyen politikai összefüggést ne keressünk ebben.

Hozzátette: vannak magyar munkáltatók, akik rosszabbul fizetnek, mint a multik, és helyenként olyan nyomásgyakorlás éri az ott dolgozókat, ami ellehetetleníti a szakszervezet megerősödését. Ezért a magyar láncoknál és más multinacionális vállalatoknál a KDFSZ nem olyan szervezett, hogy hasonló lépést meg tudjon szervezni. Ha máshol is hasonló lenne a súlyuk, mint a Tescónál, akkor a többi munkáltatót is számon kérnék. A sztrájk pedig csak egy eszköz a Tescóval szemben, amire nem feltétlenül kell hogy sor kerüljön, ha van ésszerű kompromisszum.

Lesz-e sztrájk?

Bubenkó szerint ha a cégnél komolyan vették volna a szakszervezet kérését, egy hónap alatt már valamit válaszoltak volna. A KDFSZ fent fogja tartani a követeléseit, és arra ösztönöznek mindenkit, hogy ha lesz sztrájk, vegyen benne részt. Mint mondta, semmi nem indokolja, miért állt el a Tesco 2016-os ígéretétől, hogy hároméves bérstratégiát tesz le az asztalra, és bérfizetés terén újra dobogóssá válik.

A cég nem veszteséges, a szakszervezet követelései nem viszik csődbe, nem is ez a célunk

– mondta.

A Blokk.com számszerűsítette a KDFSZ követeléseit, teljesítésük eszerint mintegy 17 milliárd forintba kerülne,  ami az áruházláncnál realizált árrés mintegy 10 százaléka. Vagyis a teljesítés a szakportál értékelése szerint nagy érvágás lenne az áruházláncnak.

Bubenkó azonban kijelentette:

nem azon kellene aggódni, hogy mi lesz a multikkal, a Tescóval. Hanem inkább azon, hogy mi lesz a 16 500 tescós dolgozóval, a családjukkal, azzal, hogy ők fizikálisan, mentálisan tönkre mennek.

És nem csak a Tescót kell számon kérni. De ha náluk sikert érnek el, és változik a hozzáállás, akkor az összes többi cégen is végig lehet majd menni, ahol hasonló problémák vannak, mindegy, hogy magyar vagy külföldi, kicsi, vagy nagy bolt – vetítette előre.

Sztrájkverseny?

Hogy a nyáron megvalósult szakszervezeti összefogás kissé lazult, azt jól jelzi, hogy egyedül lépett a kisebbik érdekképviselet. Bubenkó azt mondta, hogy előre tájékoztatták a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetét (KASZ), ám ők nem válaszoltak nekik. Sáling József viszont azt állítja, hogy csak a sajtóból értesültek a KDFSZ lépéséről. Ebből, és az egymás lépéseire tett megjegyzésekből is érzékelhető volt, hogy mostanra nem igazán vannak egy hullámhosszon.

A KASZ elnöke, Sáling József úgy látja, a verseny jegyében „előzött be” a KDFSZ.

És nem kérdés, hogy erre a KASZ-nak is lépnie kell valamit. Főleg mert ők is úgy gondolják, lassan lejár a türelmi idő. Most ott tartanak, hogy pár napon belül megpróbálnak egyeztetést, tárgyalást kikényszeríteni a Tescóból. Hétfőn Sáling már megkezdte a céggel az egyeztetést, majd közleményt adtak ki, amiben többek között ezt írták:

A mai napon felszólítottuk a TESCO vezetését, hogy egy héten belül jelölje ki a konkrét egyeztetés időpontját. Amennyiben ez elmarad, illetve az érdemi tárgyalások nem indulnak be, a KASZ felállítja a sztrájkbizottságot, amely megfogalmazza a konkrét követeléseinket, illetve elkezdi megszervezni a sztrájkot. A korábbi követeléseket nem adjuk fel, de konkrétan megfogalmazzuk, hogy milyen időponttól, milyen munkakörökben, hány százalékos béremelést akarunk, illetve mit várunk el a létszámhiány enyhítése ügyében, ha kevés embert vehetnek fel a boltok, a vállalat indokolatlanul spórol.

Ha nem sikerül, akkor pedig ők is megalakítják a sztrájkbizottságot, hogy munkaügyi vitát kezdeményezhessenek. Mert mint közleményük végén írták:

A szakszervezeti tagokon kívül egyre több dolgozó támogatja a sztrájkot, az alacsony bérek, illetve a túlzott leterhelés miatt, amit az alacsony létszám, a fluktuáció, a szakképzetlenség okoz. Úgy tűnik, a Tescónál mindenképpen sztrájkolni kell!

Azt semmiképpen sem hagyjuk, hogy lapítson a Tesco – szögezte le a 24.hu-nak Sáling József.

A KASZ elnöke szerint nem túl szerencsés, hogy a július 8-i demonstráción a cégnek átadott közös szakszervezeti követelések helyett újakkal állt elő a KDFSZ.

Az eredeti petícióban a következőket fogalmazta meg a két szakszervezet, akkor még együtt:

1. Követeljük, hogy a Tesco tartsa be a korábban tett ígéretét, miszerint szeretne a három legjobban fizető munkáltató közé tartozni a szektorban!
2. Követeljük, hogy a korábban alkalmazott rendszernek megfelelően a vállalat bérben is különböztesse meg a különböző felelősségi és nehézségi szinten dolgozó munkavállalókat!
3. Követeljük, hogy becsüljék meg azokat a munkavállalókat, akik már régóta dolgoznak a vállalat eredményességének érdekében!
4. Követeljük, hogy az alkalmi bérrendezéseknek egyszer és mindenkorra vessenek véget, és a Tesco térjen vissza a rendes éves bértárgyalásokhoz és béremelésekhez!
5. Követeljük továbbá, hogy a vállalat biztosítson olyan létszámot az üzleteiben, amely csökkenti a munkavállalókra háruló óriási megterhelést!

Miért a Tesco?

Sáling szerint speciális helyzetben van a brit lánc, mert keresztféléves náluk az üzleti év – már tavaly megadtak egy nagyobb béremelést (bruttó 143 ezer forint lett a minimum), idén meg beálltak a bérminimumra (bruttó 161 ezer forintra), mint a többiek. Csakhogy így náluk kisebb volt az emelés idén 25 százaléknál, noha a dolgozók 25 százalékra számítottak. Más bérkategóriákban meg egyáltalán nem volt emelés. Befékeztek, és céges felhatalmazás híján nem is volt érdemi bértárgylás. Az sem túl szerencsés, hogy náluk megmaradt a regionális irányítás, így nem helyben döntenek például a bérekről.

Sáling is megemlítette a túl kicsi létszámot mint kiemelt feszültségforrást. Mint mondta, ugyan néhány üzletet bezártak, illetve az éjszakai munkavégzés részben megszűnt, de ez együtt sem indokolta azt a jelentős létszámcsökkenést, ami néhány év alatt történt: nagyjából 20 ezer fő helyett most 16 500 dolgozó viszi a hátán a boltot. És ők tényleg nagyon leterheltek. Ezt pedig nem fizeti meg a cég. Sáling is úgy véli, belefért volna, hogy tisztes béremelést adjanak – de nem adtak.

Erre keményen fel kell lépni – tette hozzá.

A választásig már nem száll rájuk a kormány

Sáling is úgy látja, van egyfajta kollektív szándék arra, hogy a kiszorítsák a multiláncokat, de mint mondta, konkrét lépésekről nem tudnak. Úgy véli azonban, hogy a kiszorítást már a választások előtt nem fogják, nem merik meglépni, mert az átalakulás mindenképpen veszteséget okoz.

Viszont szinte biztos abban, hogy erre előbb-utóbb számítani lehet. Mert mint fogalmazott:

Ugyan lehet vitatkozni a kormányfő egy-két lépésével, de hogy Orbán Viktor nem slampos hatalomgyakorló, az is biztos.

Azonban véleménye szerint a jelentős üzleti súllyal bíró Tescónak nekimenni már csak a Brexit miatt sem egyszerű dolog.

A KASZ elnöke kijelentette: nem azért szálltak rá a Tescóra, mert a kormány esetleg ki akarja piszkálni őket. Hanem azért, mert valóban nagyobb a probléma, mint máshol. És mert úgy gondolta a szakszervezet, hogy tárgyalni fognak velük. A dolgozók pedig eredményt várnak, ezért a KASZ-nak is lépnie kell, ha tárgyalással nem sikerül ezt kicsikarni.

Kerestük az áruházláncot is. Sajtóosztályuk a KDFSZ-akcióval kapcsolatban ezt írta:

A levelet 2017.08.11.-én, este 21:48 órakor küldték. A Tesco jelenleg vizsgálja a levél tartalmát.

Kiemelt kép: MTI/Varga György