A hamisított növényvédő szerek forgalmazásából származó közvetlen bevételkiesés nagysága 1,3 milliárd euróra becsülhető, ami az ágazat forgalmának 14 százalékát jelenti. Amennyiben a beszállítókra gyakorolt közvetett hatásokat is figyelembe vesszük, akkor a forgalmat érintő veszteség éves szinten már 2,8 milliárd euróra tehető a 2009-től 2014-ig tartó időszakban.
A jelentés szerint az elmaradt forgalmon felül közvetlenül az iparágban 2600-zal, míg az egyéb kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve összesen 11 ezerrel kevesebb munkahely állt rendelkezésre a hamisítás miatt.
Jelenleg a szektor több mint 600, legálisan működő cégét veszélyezteti a hamisítás, amelyek kétharmadát, továbbá a forgalom 38 százalékát a kis-és középvállalkozások adják. E vállalkozások átlagosan 35-40 fővel dolgoznak, ami a teljes ágazatban foglalkoztatott munkavállalók egyharmadát jelenti, derül ki az EUIPO legfrissebb jelentéséből.
Uniós helyzetkép
A tanulmány szerint a hamisított növény-, gyom- és rovarirtó- (pl. kullancs, tetű- és puhatestűeket ölő), valamint fertőtlenítőszerek értékesítéséből származó közvetlen kieséseknél az EU-ban Görögország áll az élen csaknem 19 százalékkal, amelyet Olaszország, Csehország és Spanyolország követ kb. 18 százalékkal. Magyarország 3 százalékponttal helyezkedik el a 13,8 százalékos uniós átlag felett, ami az elmaradt forgalom közvetlen hatásaként 23 millió eurós veszteséget jelent hazánkra nézve.
A szomszédos országokhoz képest egyébként Ausztria után nálunk a legalacsonyabb a hamisítás következtében mérhető forgalomkiesés rátája (a környező államokban 17% vagy ennél magasabb). A „legtisztább” országok Dánia, Finnország és Luxemburg 4-8 százalékkal.
Rákot okozhatnak
A hamisított növényvédő szereknek emellett az emberi szervezetre nézve is súlyos egészségkárosító hatásuk lehet.
A vegyszerek olyan veszélyes és toxikus szennyezéseket, ellenőrizetlen melléktermékeket is tartalmazhatnak, amelyek rákkeltő vagy ivarsejt-károsító hatásúak. A betakarított termény ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhat, amelyek veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, továbbá szennyezik a talajt és az ivóvizet – ismertette a jelentés hazai vonatkozásai kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
Hozzátette: a helyzetet csak súlyosbítja, hogy mérgezés esetén a hamis növényvédő szereknél nem ismertek az ellenszerek.
Meghiúsult bűntény
A tanulmány egy két évvel ezelőtti magyar vonatkozású bűnesetről is említést tesz: a hamburgi hatóságok által lefoglalt konténerben több mint 5 tonna, tiametoxamként feltüntetett hamis szert foglaltak le 590 ezer euró értékben. A Sanghajban feladott szállítmány célállomása Magyarország volt és csak a német hatóságoknak köszönhetően nem érte el a hazai piacot.
Az eredeti tiametoxam egyébként rovarölő szer, amely többek között a tetvek, növényevő darazsak, termeszek és leveleket fogyasztó lárvák ellen nyújt védelmet.
A különböző növényvédő és gombaölő szerek, rovarirtók hamisítása régóta a szervezett bűnözés része, ezért ha nem akarunk további egészségkárosító hatásokkal és anyagi károkkal szembesülni, akkor az Európai Unió és a tagállamok határozott és egységes fellépése mellett arra is szükség lesz, hogy a felvásárlók hozzáállása jelentősen megváltozzon– tette hozzá Németh Mónika.
Hangsúlyozta: a hamisított termékek használata során előforduló károkért a hamis szerek forgalmazói és a nem kellően körültekintő felhasználók egyaránt felelőssé tehetőek.
Jelentős adóbevétel-kiesést is okoz
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának jelentése számba vette a növényvédő szerek hamisításának kormányzati bevételeket csökkentő hatását is. A tagországok államkasszájába 77 millió euróval kevesebb személyi jövedelemadó és 26 millió euróval kevesebb társasági adóbevétel folyt be, az alacsonyabb foglalkoztatás miatt kieső társadalombiztosítási járulékkiesés összege pedig 135 millió eurót tesz ki.
