Gazdaság

Már két éve kiderült, hogy más a Nutellánk, csak nem szóltak róla

Mit mondanak a kereskedők?

A napi fogyasztási cikkeket gyártó cégeket képviselő Magyar Márkaszövetség tagjai között is vannak olyanok, amelyeket érintett az a Nébih-vizsgálat, amely az osztrák és magyar áruházakban vásárolt termékek összehasonlításából azt hozta ki: kettős mérce érvényesülhet az élelmiszeriparban, azaz silányabb áruk jutnak a magyaroknak. (Többek között a Nébih nevesíti a Nutellát, a Coca-Colát és a Milka csokit is.) A szövetség egy közleményt is kiadott péntek reggel, portálunk ezután megkereste Fekete Zoltánt, a szervezet főtitkárát.

A Lidl így reagált a 24.hu megkeresésére:

A Lidl Magyarország üzleteiben megvásárolható termékek is szerepeltek a Nébih vizsgálatában. A német diszkontlánc szerint a frissesség, az egészség és az elérhető ár mellett a kiváló minőségre helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Törekvésünket nemrégiben ismerte el az ICERITAS nemzetközi piakutató vállalat, amely reprezentatív fogyasztói felmérése eredményeként 19 kategóriában ítélte oda a kiváló minőséget szimbolizáló QuDal-pecsétet a Lidl Magyarország termékeinek.  Fogyasztóink érdekeit szem előtt tartva magas szintű minőségbiztosítási rendszert működtetünk. 2016-ban több mint 5000 termékvizsgálatot végeztünk, és több mint 100 szállítói auditot hajtottunk végre, csak Magyarországon. A nemzetközi beszerzésű és magyar piacra beérkező termékek esetén ez a vizsgálati szám még ennél is magasabb.  Fontos hangsúlyozni, hogy a márkatermékek minőségéért és jogszabályi megfelelőségéért a márkaszállítók felelnek. Ezen termékek receptúrájának kialakításába a Lidl Magyarországnak nincs lehetősége beleszólni.  A Lidl kizárólag sajátmárkás termékeinek receptúráival kapcsolatban kompetens nyilatkozni. Ezek a receptúrák azonosak Európa minden országában, függetlenül attól, hogy nemzetközi vagy magyar beszerzésű termékről beszélünk. Sajátmárkás termékeink fejlesztésére akár több évet fordítunk annak érdekében, hogy minőségük a lehető legmagasabb legyen.

Tőle értesültünk, hogy a kutatás, ami csütörtökön bejárta a sajtót, két éve készült. Ez az információ sem a Magyar Idők cikkében nem szerepelt, sem a Nébih nem jelezte csütörtöki, lapunknak küldött válaszában. Amint Fekete visszaemlékszik, akkor nem is kavart különösebb vihart a sajtóban az eredmény. A szakember valószínűsíti, hogy a most nyilvánosságra került szlovákiai vizsgálat kapcsán került újra elő a jelentés. Feketét, aki elöljáróban leszögezte, hogy a Nébihhel kiváló a szervezet kapcsolata, kérdeztük a vizsgálat megállapításairól, a kettős mércéről és a sajt nélküli spagettialapról is.

Tényleg azért más minőségűek a magyar termékek, mert a magyar fogyasztók mást szeretnek, mint az osztrákok?

Szakmailag tűzbe teszem a kezem azért az állításért, hogy nincsen kettős mérce. Ha van különbség, akkor az a különféle termékváltozatok sajátja, amelyet az egyes országok ízlésére szabtak. A differencia okai lehetnek az eltérő, és a vonatkozó jogszabály szerint jelölendő alapanyag-összetevők is. De ez nem termékminőségi kérdést jelent, hanem azt, mi egy adott ország íz-preferenciája.

A gyártók komoly energiát, pénzt fordítanak arra, kiderítsék az ízlést, és a termékeket ehhez igazítsák. Mi magyarok például, amennyire tudom, jobban szeretjük a karakteresebb ízeket.

Manner: Egyetlen recept, ugyanazon gyár, kiváló minőség

Az ügyben érintett Manner közleményt adott ki. Ebben azt írták, termékeik minden ország számára ugyanazon receptúrával, azonos alapanyagokból, ugyanazon a gyártósoron készülnek – nem tesznek különbséget a fogyasztóink és a piacaink között. Minden ezzel ellentétes állítást, sugalmazást határozottan visszautasítanak.   A Manner nem gyártja ugyanazon termékét különböző összetétellel és minőséggel különböző piacokra, melyről független tanúsító szervezetek auditorai, valamint az illetékes hatóságok is bármikor megbizonyosodhatnak. A Manner a legkedveltebb termékét, a Manner nápolyit is ugyanabban az üzemben, ugyanazon gyártósoron állítja elő valamennyi célország számára. A termékek csomagolóanyagán többnyelvű deklaráció található (például: A/D/SK/CZ/HU), amiből logikusan következik, hogy nem a gyártás idején dől el, hogy az adott termék végezetül melyik országba kerül.   Annak oka, hogy az érzékszervi vizsgálatok során a tesztelők két azonos termékük között eltérést tapasztalnak a legtöbb esetben abból adódhat szerintük, hogy a szállítás és a raktározás nem azonos körülmények között történt.

A Nébih ízekkel kapcsolatos megállapításaiból pont az derült ki, hogy kevésbé intenzívek voltak a magyaroknak szánt termékek.

Általánosságban mondtam, hogy jobban szeretjük a karakteresebb ízeket, de amint hozzájutok az eredeti Nébih-vizsgálati anyagokhoz, és nem csak a sajtóból tájékozódom, azonnal jelzem a 24.hu-nak, mi a helyzet.

Akkor mégis mitől voltak különbözőek a termékek?

Szakmai nonszensz, hogy ha két élelmiszer ugyanott, ugyanazon a gépsoron, ugyanabból az alapanyagból készül, különböző lesz. Nem különböznek, nem is különbözhetnek.

Vagyis ön szerint nincs kettős mérce az élelmiszer-minőségnél?

Több okból nincs kettős mérce. Például azért, mert egyszerűen nem érné meg. A feldolgozott élelmiszereket többnyire korszerű, hatalmas, aszeptikus gyártósorokon készítik, ennek megbolygatása, fertőtlenítése, átállítása a különböző alapanyagokra óriási költségekkel jár. Egy sima műszakváltásnál, két különböző ízű alapanyag között több száz kilométernyi csővezetéket kell fertőtleníteni. Egy-egy ilyen procedúra annyiba kerül, mint egy családi autó.

Tehát megismétlem, nincsen olyan, hogy ma a magyaroknak silányabb minőséget gyártunk, holnap meg az osztrákoknak jobbat. A gyártónak az éri meg, hogy egy helyen egyféle dolgot gyártson. És büszkék vagyunk arra, hogy például Magyarországon is van több olyan üzem, amely egész Európát látja el hazai alapanyagból készült, de nemzetközi márkával.

De nem csak egy gyártóhely van, és egy helyen nem csak egy gyártósor. Akkor mégiscsak adott a lehetőség, hogy az egyik soron jobb, a másikon kevésbé jó termék készüljön. Nem?

Több gyár is van, persze, de nem arról van szó, hogy az egyikben gyengébb minőséget gyártanak, a másikban meg jobbat, ezt sem a jogszabályok, sem a piac, sem a fogyasztók nem fogadnák el. Ízlésre szabva lehetnek különbségek a termékek között, de akkor is igaz, hogy egy helyen egy fajtát, összetételűt, ízűt gyártanak, és azt szállítják mindenhova. Ha tehát a vizsgálat egyforma termékeket vett górcső alá, akkor fizikai, kémiai, biológiai képtelenség, hogy azok különbözőek legyenek.

A Nestlé Hungária Kft. állásfoglalása

A Nestlé termékei is érintettek voltak a Nébih vizsgálatában, ezért kértük, reagáljanak az ügyre. Mint írták, Magyarországon a Nestlé Hungária az európai regionális gyárakkal közösen úgy alakítja ki a termékei receptúráját, hogy azok megfeleljenek a hazai fogyasztói igényeknek és a legmagasabb minőségi előírásoknak. Így az itthon forgalmazott Nesquik portfolió három különböző receptúrájú terméket tartalmaz: NESQUIK OptiStart, NESQUIK Cukorcsökkentett, NESQUIK Extra Choco. Az osztrák piacra készített NESQUIK OptiStart termék összetevői listája és receptúrája teljes mértékben megegyezik a magyar piacon kapható termékkel. 2002 óta Szerencsen működik a Nestlé közép-európai italpor gyártó és töltő üzeme. Itt gyártják többek között a NESQUIK OptiStart termékeket is, Magyarország mellett további 17 országot kiszolgálva, beleértve Ausztriát is. A nálunk is forgalmazott NESQUIK Extra Choco termék Spanyolországból, míg a NESQUIK csökkentett cukortartalmú változata Franciaországból érkezik Magyarországra. Az összetevőjük és receptúrájuk megegyezik a helyben kapható termékekkel.

Akkor ön szerint mi az igazság?

Vettem a fáradtságot, és végigkérdeztem azokat a gyártókat, amelyek a szövetség tagjai, és nevesítették őket a vizsgálatban. Így például megtudtam, hogy a Nébih-teszttel érintett tejtermékeket is egyetlen gyártósoron készíti a három tulajdonos. Egyetlen gyártósoron folyamatosan megy a zárt rendszerű termelés, ugyanazokkal a paraméterekkel, és mindenhova ezekből a gyárakból terítik a termékeket. Attól, hogy az egyikre német nyelvű címke kerül, a másikra meg magyar, hogyan különbözne a minőségük?

Törtem a fejem, de nem értem, hogyan tapasztalhattak eltérést a termékek érzékszervi vizsgálatánál.

Hivatalos levélben fogom kérni a hatóságot, legyenek szívesek megmutatni a vizsgálatot, szeretnénk támogatni a munkájukat, és mi is megmutatjuk, hol, hogyan és miből készülnek a termékeink. Teljes átláthatóságra kell törekedni mindenkinek..

És nincs semmi ötlete, miből fakadhat az eltérés?

Szerintem a tárolás, a szállítás, a hőhatások és más külső hatások miatt lehetnek nüansznyi különbségek. Vagy éppen amiatt, hogy mennyi volt még hátra az egyes termékek lejárati idejéből. De hadd említsek meg néhány furcsaságot.

  • Nem értem, miért pont ezt a 24 márkát vizsgálták, amikor van vagy több ezer márka, több tízezerféle kiszerelésben.
  • De ha már 24-et említenek, miért csak 20 termékről olvasunk a sajtóban? Maga a vizsgálat egyébként több esetben nem állapított meg érdemi eltérést. A többire pedig van ésszerű magyarázat.
  • És mi a helyzet a vizsgált termékek azonosságával? Hiszen úgy fogalmazott maga a Nébih is, hogy “azonos, vagy nagyon hasonló termékmintákat” vetettek össze. Mert ugye az „azonos” nem egyenlő a „nagyon hasonlóval”.

A tagvállalataink átláthatóan és korrekten járnak el, mindig betartják a jogszabályokat.

Ha probléma van, akkor két éve, amikor készült a vizsgálat, miért nem mondta azt a Nébih, hogy baj van? Semmiféle hatósági eljárás nem indult emiatt.

Vaníliás cukor?

Rákérdeztem erre is: a magyar háziasszonyok nem szeretik, ha a vaníliarúd darabkái láthatóak, mert akkor azt hiszik, piszkos a termék.

Levespor, amiben a vizsgálat szerint kevesebb az itthoniban a tartalom?

Két különböző termékről van szó szerintem, két különböző kiszerelésről, mert a töltősúlyuk sem azonos.

A magyaroknak szánt spagettialap, amelyben nincs sajt?

Ha megnézi, az is két különböző termék, más is a nevük. Megjegyzem, az eredeti olasz receptben sincs sajt.

És a többi? A magyarok tényleg jobban szeretik, ha az ostya kevésbé laza, ha a csoki nehezebben olvad, ha a babér nem karakteresebb, kevésbé illatos a kóla, ha a kakaó kevésbé kakaó ízű, ha kevésbé intenzív a leves, és így tovább?

Nem, erről szó nincs. A termék ugyanaz, Ausztriában, Magyarországon, bárhol, ahol eladják. Mert ugyanúgy kell kiszolgálni a magyarokat, mint az osztrákokat és bárkit, nem szabad diszkriminálni. Ha esetenként az alapanyag más, mint a Coca-Colánál a hazai termelőtől vásárolt, hazai kukoricából készült cukor, az meg miért lenne baj? Fel van tüntetve a terméken is. Inkább legyünk büszkék arra, ha magyar alapanyag kerül a nemzetközi márkákba.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ)  álláspontja a nemzetközi nagyvállalatok által itthon és külföldön azonos néven forgalmazott termékek minőségénél vélelmezett különbségekről:

A sajtóban megjelent konkrét márkatermékek túlnyomó többségével kapcsolatban a NÉBIH is elismeri, hogy az összetételben különbséget nem talált, azok minden tekintetben megfelelnek a jogszabályok előírásainak.  A fellelt kifogások jellegükből adódóan érzékszervi vizsgálatok eredményein alapulnak.   Az élelmiszeripari nagyvállalatok egész Európát jellemzően egy vagy néhány üzemből látják el. Ezek közül Magyarországon is több cég, több üzeme működik, magyar munkaerővel, magyar beszállítóktól vásárolt magyar alapanyagból állít elő itthon és más országokban forgalmazásra kerülő termékeket.   A vállalatok számára természetesen minden fogyasztó egyformán fontos és gyártási szempontból is hatékonyabb egy üzemsoron, azonos márkanév alatt egyféle terméket gyártani. Ezért alapesetben az azonos néven forgalmazott élelmiszerek minősége, összetétele és íze között nincs különbség.

Ugyanakkor az is előfordul, hogy a gyártók igazolható íz preferenciát tapasztalnak egyes régiók fogyasztóinak körében, ebben az esetben külön receptúrákkal igyekezhetnek ezeket az igényeket kielégíteni. Emellett kismértékű ízkülönbséget okozhat az egyes országokban rendelkezésre álló, ugyanolyan jó minőségű, de eltérő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok felhasználása.  

Az ÉFOSZ és a gyártók is kizárólag a sajtón keresztül szereztek tudomást a NÉBIH vizsgálatáról. A részletek megismerése érdekében ezért felvesszük a hivatallal a kapcsolatot.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik