- Újabb, közel 50 milliárd forintot költhetnek az egyszer már átadott Esztergom–Budapest-vasútvonalra.
- Az összköltség így elérheti a 120 milliárd forintot, ami a műszaki tartalmat figyelembe véve messze a legdrágább hazai vasútfelújítássá teszi.
- A pénznyelő vonal 2018-ra készülhet el teljesen
A rekonstrukció 2008-ban úgy indult az Újpesti vasúti híddal, hogy ezzel a MÁV keresztülhúzta a főváros terveit, miszerint az átkelő helyén uniós forrásból egy új, közúti-vasúti híd épüljön. A társaság a sietséggel magának sem segített, hiszen a vonal többi részének a felújítása csak jóval később, 2013-ban kezdődhetett, így a szükségesnél többször kellett lezárni. Igaz, az utasok elszoktatása – sokan nem szeretnek pótlóbuszra szállni – statisztikai értelemben előmozdítja a sikert: ha valóban elkészül a projekt, várhatóan tényleg emelkedik a viszonylatot igénybe vevők száma.
A vasútvonalak uniós forrásokból történő rekonstrukciója a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) feladata lett, a felsővezetéket azonban a MÁV maga akarta megépíteni, el is költött az előkészítésre 1,6 milliárd forintot. Ám miután nem boldogult vele, ezt a feladatot is megkapta a NIF, így viszont ez a munka nem készült el a pálya felújításával párhuzamosan. Az átadások száma végül konkurálhat majd a Várkert Bazáréival, de a vonal még mindig nyeli az EU-s milliárdokat. Amikor 2015-ben a dízelvonatok közlekedni kezdtek a pályán, ott tartottunk, hogy 107 milliárdnyi uniós és hazai költségvetési támogatást ítéltek meg a projektnek, amiből az elérhető adatok alapján legalább 71 milliárdot el is költöttek.
A teljes cikket az idei Figyelő 2. számában olvashatja el.
