Leigázzák az amerikai multicégek Európát?

Az EU és az USA a világ eddigi legnagyobb üzletét készül megkötni. A cél az, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) könnyebbé és szabadabbá tegye az áruk és a tőke áramlását az Atlanti-óceán két partja között. Arról is szól, miként engedélyezzünk veszélyes vegyszereket, vagy hogy mivel lehet kezelni az állatokat és zöldségeket, amiket megeszünk.

Az ellenzők szerint három fő probléma van a szabadkereskedelmi megállapodással:

• a szabványok egységesítése nagyobb környezetszennyezéssel vagy a fogyasztók egészségének kockáztatásával járna
• a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény így egyelőre csak találgatni tud arról, hogy pontosan mi lesz az egyezményben, és milyen hatásokkal jár majd
• a multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben egy befektetési bíróságon

Itt volt az EU

Hétfő délután az EU párbeszédet szervezett a magyar polgárokkal a TTIP-ről Budapesten. Az esemény célja az volt, hogy átláthatóbbá tegye a szabadkereskedelmi megállapodást. Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa válaszolt a hallgatóság kérdéseire. (Utána Szijjártó Péterrel találkozott, hogy az Európai Unió Kanadával már megkötött, de a tagállamok által még nem ratifikált szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) tárgyaljanak.) Az EU-biztos beszélgetőpartnere Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár volt. Mivel interjút nem lehetett készíteni az uniós biztossal, így hallgatói kérdésekből szemezgettünk.

Előrebocsájtjuk: a másfél órás kérdezz-felelek után valamivel átfogóbb képet kaphattunk a megállapodásról, de nem sokkal. Bár Malmström és Mikola a kényesebb, hosszabb válaszadást igénylő kérdések közül néhányat kikerült, a fontos kritikák többségére érdemben, felkészülten válaszoltak.Egy hölgy az átláthatóságról kérdezte a jelenlévőket. Azt mondta, idén Berlinben járt az ottani Európa Házban, és kifejezetten a TTIP-ről szeretett volna tájékozódni, de döbbenten tapasztalta, hogy a hivatalos kiadványokban mindössze 3-4 mondat szól erről. Az EU-biztos azt válaszolta, nem érti, ez hogy lehetséges, hiszen számos dokumentum, weboldal, tájékoztató füzet áll rendelkezésre a polgároknak.

Hozzátette: az Európai Bizottság honlapján összefoglaló leírás olvasható minden egyes tárgyalási fordulóról.

Az egyik kérdésre, hogy az Európai Bizottság miért utasította vissza az európai népszavazást a TTIP-vel kapcsolatban, holott rekordidő alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás? Cecilia Malmström azt válaszolta, hogy az országok fognak kereskedni, nem a bizottság, nekik kell erről dönteni. Hozzáfűzte: a bizottság azért utasította vissza a népszavazási kezdeményezést, amelyet jog szerint amúgy sem kötelező elfogadniuk, mert a népszavazás nem a szerződések végrehajtásához szükséges jogi aktus elfogadására, hanem egy még tárgyalás alatt lévő – egyelőre tehát nem létező – megállapodásra irányult.

Behódolunk-e a multiknak?

Egy hallgató azt kérdezte, igaz-e, hogy a multicégek leigázzák az európai nemzetállamokat? Malmström azt válaszolta, hogy erről szó sincs, a megállapodás világos kereteket szab. Szerinte a gazdasági válság után megerősödött az átláthatóság igénye. Az amerikai nagyvállalatok szabványai, tesztjei megfelelnek az átláthatóság követelményének, azok magas szintűek. A dolog arról szól, hogy összehangolják azt, hogy az EU-ban és az USA-ban mit hogyan szabályoznak, hogy könnyebb legyen kereskedni. A TTIP-től az európai kis- és középvállalati szektor fejlődését is várja, ezen keresztül pedig sok új munkahely teremtését, amire nagy szükség van Európában.

Az EU-biztos kiemelte: a szabadkereskedelmi megállapodások segítenek, hogy alakíthassuk a gazdasági globalizációt, ne csak az elszenvedői legyünk. A következő kérdésre, igaz-e, hogy a befektetési bíróságok különleges jogokat kaphatnak az európai jogrenden kívül, az EU-biztos azt mondta, hogy a választott bíróságok mintájára képzelik el ezeket a bíróságokat, amely több évszázados, európai gyökerű jogintézmény, és ezt a jogelvet most sem akarják felülírni, nem lesznek különleges jogaik ezeknek a bíróságoknak. Mikola István ehhez hozzátette: Magyarország “nem szereti” a befektetési bíróságok ötletét, mert szerintünk minden uniós országnak van olyan jogrendszere, amely képes megbirkózni a hasonló jogvitákkal, tehát nincs szükség ilyen bíróságokra.

Nyugat-Európában komoly tömegek tiltakoznak

A demokrácia kérdését is érintő TTIP ellen sokan tüntettek Európa nagyvárosaiban. Főleg Németországban nem szeretnék a szabadkereskedelmi szerződést az amerikaiakkal. Berlinben 180 ezren vonultak az utcára szeptember közepén, tiltakozva az átláthatatlanság ellen. Magyarországon keveseket mozgat meg a téma, bár a maroknyi civil környezetvédő hatékonyan lobbizik a kormánynál szigorúbb nemzeti elbírálást kérve. Ennek egyik megtestesülése volt az idén májusban elfogadott országgyűlési határozat is, a készülő szabadkereskedelmi egyezményekre vonatkozóan határozott meg szigorú feltételeket.

Tiltakoznak a civil szervezetek

Az esemény előtt több hazai civil szervezet is tiltakozott a Markó utcában a megállapodás ellen. Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse azt mondta a 24.hu-nak, hogy a kereskedelmi érdekek felülírhatnák az egészségvédelmi szabályokat, és veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve. Az egyezmény továbbá felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené. Továbbá a TTIP létrehozna egy olyan befektetési bíróságot, amely az európai jogrenden kívül áll, és ahol a multicégek beperelhetnék azokat az országokat kártérítés címén, amelyek beavatkoznának állampolgáraik védelmében.

Csúszik az egész

Malmström megerősítette, hogy – májusban elmondott szavaival ellentétben – a TTIP-ből idén már biztosan nem lesz semmi, mert a tárgyalások egy része nagyon lassan halad, és meg kell várni a választásokat az USA-ban, Franciaországban (2017 tavasz), Németországban (2017 ősz) is.

Ez nem azt jelenti, hogy a TTIP halott, inkább csak csúszik az egész legalább 6-8 hónapot.

Mikola István elmondta: a 30 fejezetből eddig nagyjából 14-ben van valamiféle megállapodás, tehát messze még a vége. Szerinte a megállapodás jót tenne Magyarországnak, és nem tehetjük meg, hogy kiszoruljunk az amerikai piacokról. Ugyanakkor azt mondta, hogy

a magyar kormány álláspontja a GMO-mentesség tekintetében világos, ez benne van az Alaptörvényben, és ha ezt bárhogyan érintené a megállapodás, Magyarország vétót fog emelni a TTIP ellen.