Az EU és az USA a világ eddigi legnagyobb üzletét készül megkötni. A cél az, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) könnyebbé és szabadabbá tegye az áruk és a tőke áramlását az Atlanti-óceán két partja között. Arról is szól, miként engedélyezzünk veszélyes vegyszereket, vagy hogy mivel lehet kezelni az állatokat és zöldségeket, amiket megeszünk.
Az ellenzők szerint három fő probléma van a szabadkereskedelmi megállapodással:
- a szabványok egységesítése nagyobb környezetszennyezéssel vagy a fogyasztók egészségének kockáztatásával járna
- a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény így egyelőre csak találgatni tud arról, hogy pontosan mi lesz az egyezményben, és milyen hatásokkal jár majd
- a multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben egy befektetési bíróságon
![Leigázzák az amerikai multicégek Európát? 1 24.hu / Neményi Márton](http://24.hu/app/uploads/2016/09/dsc_5283.jpg)
Itt volt az EU
Hétfő délután az EU párbeszédet szervezett a magyar polgárokkal a TTIP-ről Budapesten. Az esemény célja az volt, hogy átláthatóbbá tegye a szabadkereskedelmi megállapodást. Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa válaszolt a hallgatóság kérdéseire. (Utána Szijjártó Péterrel találkozott, hogy az Európai Unió Kanadával már megkötött, de a tagállamok által még nem ratifikált szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) tárgyaljanak.) Az EU-biztos beszélgetőpartnere Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár volt. Mivel interjút nem lehetett készíteni az uniós biztossal, így hallgatói kérdésekből szemezgettünk.
![Leigázzák az amerikai multicégek Európát? 2 24.hu / Neményi Márton](http://24.hu/app/uploads/2016/09/dsc_5313.jpg)
Az egyik kérdésre, hogy az Európai Bizottság miért utasította vissza az európai népszavazást a TTIP-vel kapcsolatban, holott rekordidő alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás? Cecilia Malmström azt válaszolta, hogy az országok fognak kereskedni, nem a bizottság, nekik kell erről dönteni. Hozzáfűzte: a bizottság azért utasította vissza a népszavazási kezdeményezést, amelyet jog szerint amúgy sem kötelező elfogadniuk, mert a népszavazás nem a szerződések végrehajtásához szükséges jogi aktus elfogadására, hanem egy még tárgyalás alatt lévő – egyelőre tehát nem létező – megállapodásra irányult.
Behódolunk-e a multiknak?
Egy hallgató azt kérdezte, igaz-e, hogy a multicégek leigázzák az európai nemzetállamokat? Malmström azt válaszolta, hogy erről szó sincs, a megállapodás világos kereteket szab. Szerinte a gazdasági válság után megerősödött az átláthatóság igénye. Az amerikai nagyvállalatok szabványai, tesztjei megfelelnek az átláthatóság követelményének, azok magas szintűek. A dolog arról szól, hogy összehangolják azt, hogy az EU-ban és az USA-ban mit hogyan szabályoznak, hogy könnyebb legyen kereskedni. A TTIP-től az európai kis- és középvállalati szektor fejlődését is várja, ezen keresztül pedig sok új munkahely teremtését, amire nagy szükség van Európában.
A következő kérdésre, igaz-e, hogy a befektetési bíróságok különleges jogokat kaphatnak az európai jogrenden kívül, az EU-biztos azt mondta, hogy a választott bíróságok mintájára képzelik el ezeket a bíróságokat, amely több évszázados, európai gyökerű jogintézmény, és ezt a jogelvet most sem akarják felülírni, nem lesznek különleges jogaik ezeknek a bíróságoknak. Mikola István ehhez hozzátette: Magyarország “nem szereti” a befektetési bíróságok ötletét, mert szerintünk minden uniós országnak van olyan jogrendszere, amely képes megbirkózni a hasonló jogvitákkal, tehát nincs szükség ilyen bíróságokra.
![Leigázzák az amerikai multicégek Európát? 3 24.hu / Neményi Márton](http://24.hu/app/uploads/2016/09/dsc_5302.jpg)
Nyugat-Európában komoly tömegek tiltakoznak
A demokrácia kérdését is érintő TTIP ellen sokan tüntettek Európa nagyvárosaiban. Főleg Németországban nem szeretnék a szabadkereskedelmi szerződést az amerikaiakkal. Berlinben 180 ezren vonultak az utcára szeptember közepén, tiltakozva az átláthatatlanság ellen. Magyarországon keveseket mozgat meg a téma, bár a maroknyi civil környezetvédő hatékonyan lobbizik a kormánynál szigorúbb nemzeti elbírálást kérve. Ennek egyik megtestesülése volt az idén májusban elfogadott országgyűlési határozat is, a készülő szabadkereskedelmi egyezményekre vonatkozóan határozott meg szigorú feltételeket.
Csúszik az egész
Malmström megerősítette, hogy – májusban elmondott szavaival ellentétben – a TTIP-ből idén már biztosan nem lesz semmi, mert a tárgyalások egy része nagyon lassan halad, és meg kell várni a választásokat az USA-ban, Franciaországban (2017 tavasz), Németországban (2017 ősz) is.
![Leigázzák az amerikai multicégek Európát? 5 24.hu / Neményi Márton](http://24.hu/app/uploads/2016/09/dsc_5340.jpg)
Mikola István elmondta: a 30 fejezetből eddig nagyjából 14-ben van valamiféle megállapodás, tehát messze még a vége. Szerinte a megállapodás jót tenne Magyarországnak, és nem tehetjük meg, hogy kiszoruljunk az amerikai piacokról. Ugyanakkor azt mondta, hogy
a magyar kormány álláspontja a GMO-mentesség tekintetében világos, ez benne van az Alaptörvényben, és ha ezt bárhogyan érintené a megállapodás, Magyarország vétót fog emelni a TTIP ellen.