A közlemény szerint a NAK által kezdeményezett törvénymódosítás értelmében 2018 végéig bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illegálisan kialakított vízi létesítményeket.
A szabály az, hogy a jegyző fennmaradási engedélye szükséges olyan kutaknál, amelyek háztartási igényeket elégítenek ki, és amelyeket maximálisan évi ötszáz köbméteres vízigénybevétellel, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával magánszemélyek üzemeltetnek.
Az ingatlan, amelyen a kút elhelyezkedik, nem érinthet vízbázisvédelmi területet. Ha valamelyik kritérium nem teljesül, akkor az engedélyezés a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik.
Segítség
A Belügyminisztérium és a NAK együttműködése alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az engedélyezési eljárás megkönnyítése érdekében ismertető kiadványt készített „Tájékoztató az engedély nélkül létesített vízilétesítmények fennmaradási engedélyezéséhez” címmel. A tájékoztató anyag elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, Tájékoztatók” menüpont alatt. A kiadványból többek között megtudható, hogy milyen engedély szükséges, ki lehet a kérelmező, mit kell tartalmaznia a kérelemnek. Ismerteti továbbá az igazgatási szolgáltatási díj meghatározásának módját, az ügyintézési határidőt, a vízjogi fennmaradási engedély kiadhatóságának feltételeit és következményeit, valamint az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságokat.
Erre is jó lehet
A kamara hangsúlyozta, hogy a kutak legalizálásával jogszerű állapot alakulhat ki. A szabályozás az Európai Unió Víz Keretirányelvével is összhangban van, így a legálissá vált kutak tulajdonosai, üzemeltetői uniós pályázatokon is indulhatnak.
Példaként említi a NAK, hogy az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program keretében a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat, amely 49,5 milliárd forinttal támogatja egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák korszerűsítési és fejlesztési lehetőségeit.
