Az EU becslése szerint 50-70 milliárd euró adóbevételtől esnek el az uniós tagországok központi költségvetései a nemzetközi nagyvállalatok kreatív adóalap-csökkentő gyakorlata következtében. A probléma globális jellegű, az OECD szerint világszerte 100-240 milliárd dollár tűnik el az agresszív adótervezés miatt – derül ki a Mazars legújabb összefoglalójából. Az adókiesés nagyságrendje miatt az OECD után az EU is lépett, néhány hete elfogadott irányelvét a közeljövőben újabb szigorú lépések követhetik.
Felszámolnák az aluladóztatást és a kettős adóztatást is
Az elmúlt években több ismert nemzetközi céget is megvádoltak azzal, hogy agresszív adótervezéssel eurómilliókban mérhető károkat okoztak különböző országok központi költségvetésének.
A bevételkiesés nagyságrendje elérte azt a szintet, amikor az OECD és a G20 országai a közös fellépés mellett döntöttek, és 2013-ben akciótervet fogadtak el a káros adótervezés visszaszorítására – emlékeztetett a MAZARS Transzferár Csoportjának vezetője, Nagy Gabriella.
A kétéves, 15 pontból álló OECD Akcióterv (BEPS, Base Erosion and Profit Shifting) célja olyan eszközökkel ellátni az adóhatóságokat, amelyekkel az agresszív adótervezésből eredő veszteségek feltárhatóak, így azok képesek megszüntetni az alul- és a kettős adóztatást.
Mesterséges csoportokban folyik az adómutyizás
Az akcióterv a korábbiaknál szigorúbb szabályokat állít fel a transzferárakkal kapcsolatos gyakorlatra. A téma azért kapott kiemelt figyelmet, mert a káros struktúrák jelentős része olyan mesterségesen létrehozott csoporton belüli ügyleteken alapul, amelyek valós gazdasági tartalommal nem bírnak, csupán az adóminimalizálást, adóelkerülést szolgálják. (Például értékkel nem bíró védjegyekért jogdíjat fizet a cégcsoport egyik vállalata a másiknak, még az adózás előtt kivonva ezzel a jövedelmet, egyik országból átcsoportosítva a másikba.)
EU-s Adóelkerülés Elleni Irányelvet fogadtak el
Az Európai Tanács a BEPS akcióterv során kialakult közös álláspontból kiindulva fogadta el 2016. július 12-én az Adóelkerülés Elleni Irányelvét. Az Irányelv legfontosabb célja a kizárólag adóelkerülést szolgáló káros struktúrák feltérképezése és ellehetetlenítése. Az uniós dokumentum 5 témakörben határoz meg közös iránymutatást, a végrehajtást nemzeti hatáskörbe utalva.
melyekre érdemes időben felkészülni. (A témakörök a következőek: kamat levonhatóságának korlátozása, tőkekivonás megadóztatása, visszaélés elleni általános szabály, ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, hibrid struktúrák.)
Ahol szigorítanak
Az Irányelv hangsúlyosan foglalkozik a nettó kamat levonhatóságának korlátozásával. A finanszírozással kapcsolatban elszámolható ráfordítások korlátozása az OECD akciótervében is szerepel, hiszen egyes vállalatcsoportok a saját tőkén keresztül való finanszírozás helyett csoporton belül nyújtott hitelek kamatain keresztül szignifikáns összegeket tudtak adózás előtt egyik országból a másikba mozgatni.
Az uniós Irányelv a korlátot főszabályként az EBITDA 30 százalékában állapítja meg, kiemelve azt is, hogy a meghatározott korláton belül a transzferárakhoz kapcsolódó szokásos piaci ár elvének is érvényesülnie kell, továbbá, hogy a szabály nem csak a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik. Az Irányelv csupán a minimálisan elvárt követelményrendszert állítja fel: az egyes tagországok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak.
Nagy Gabriella hangsúlyozta:
A szerteágazó, világszerte ismert problémára az Irányelv nem nyújt teljes körű megoldást, ezért az EU további lépéseket is tervez a kreatív adóelkerülés visszaszorítására.
Az Európai Parlament további lépéseket tervez a következő témakörökben:
- A transzferárakkal kapcsolatos szabályok, ellenőrzési módszerek kidolgozása;
- Feketelista elkészítése az adóelkerülés elleni küzdelemben nem együttműködő, Unión kívüli országokról. Ezeket olyan szankciókkal sújtanák, mint a szabad-kereskedelmi egyezmények felfüggesztése, illetve korlátoznák vagy megszüntetnék hozzáférésüket az uniós pénzügyi alapokhoz;
- Közös konszolidált társasági adóalap kidolgozása;
- Uniós szinten kidolgozott forrásadó, amely biztosítaná, hogy legalább egyszer megadóztassák a profitot, mielőtt elhagyja az EU-t;
- Magatartási kódex bankok, adótanácsadók, jogi és könyvelőcégek számára
- Globális nyilvántartás létrehozása arról, hogy természetes és jogi személyek milyen eszközökkel (ingatlanokkal) rendelkeznek. A nyilvántartáshoz az adóhatóságok teljes körű hozzáférést kapnának.
A gyorsan változó uniós szabályok hamarosan hazánkban is éreztetni fogják hatásukat, érdemes időben megkezdeni a felkészülést.
