Az európai Zöldek által megrendelt kutatás célja az volt, hogy megismerjük Paks II alternatíváit, hogy Magyarország előtt milyen lehetőségek állnak, és tényleg Paks II lenne-e a legjobb megoldás.
Magyarország jövőbeli energiarendszerének teljes körű, összes szektorra kiterjedő vizsgálata során jelentős energiaigény-csökkentési és megújulós potenciált azonosítottak, és négy különböző energia-forgatókönyvet dolgoztak ki, modelleztek és vizsgáltak meg részletesen.
A 4 lehetséges út
A hivatalos magyar, a Nemzeti Energiastratégiára alapuló jövőkép az ATOM nevet kapta. Ebben Paks II és jelentős gázerőművi-kapacitások megépítésével, mérsékelt megújulóenergia-felhasználással, és az energiaigény kismértékű növekedésével számoltak.
A ZÖLD forgatókönyv azt vizsgálta, milyen lenne a jövő, ha a technológiailag és gazdaságilag is megvalósítható megújuló és energiahatékonysági potenciál jelentős részét kiaknáznánk, több mint 40 százalékos végső energiamegtakarítást elérve 2050-re.
A két KÖZTES forgatókönyv pedig arra fókuszált, hogy egyik esetben a megújulókra, a másikban pedig inkább az energiatakarékosságra koncentrálva milyen következményekkel járna Paks II kiváltása.
Zölden jobban eloszlanának a beruházási költségek
Abban az esetben, ha az ország az ATOM-szcenárió, azaz elsősorban a fosszilis és nukleáris kapacitások fejlesztése mellett dönt, akkor már a következő években, 2030 előtt magas beruházási költségek jelentkeznek az új paksi atomerőművi blokkok felépítése kapcsán. Ha az ország inkább a ZÖLD- vagy a KÖZTES-modellek, azaz a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság mellett teszi le a voksát, akkor a költségek később, időben jobban elosztva jelentkeznek.
Az ATOM-forgatókönyvben az új atomerőmű beruházási költségei mellett jelentős tüzelőanyag-költséggel kell számolni hosszú távon, amelyhez a szén-dioxid-kibocsátások magas költsége kapcsolódik. A még működő hagyományos erőművek tüzelőanyag-költsége 2030-ban még a ZÖLD forgatókönyvben is jelentős összeget tesz ki, 2050-re viszont ennél a tételnél jelentős különbségek várhatóak az ATOM és a ZÖLD forgatókönyv között.
Olcsóbb is lenne zölden
2030 és 2050 között a ZÖLD forgatókönyv beruházási és a hálózatfejlesztés költségei ugyan magasabbak, mint az ATOM-szcenárióban, összességében azonban jelentős költségcsökkentés érhető el a kisebb tüzelőanyag-igény illetve a szén-dioxid-kibocsátás költségének alacsony szintje miatt.
Így a villamosenergia-rendszer összes költsége – beleértve az erőművi beruházásokat, a hálózattal kapcsolatos fejlesztéseket, a szén-dioxid-kibocsátás költségét és a tüzelőanyag-költségeket is – az ATOM szcenárióban 2030-ig 52 milliárd euró, a ZÖLD szcenárióban pedig 41 milliárd eurót tesz ki, míg a 2030-2050 időszakban 130, illetve 87 milliárd euró becsülhető. Látható, hogy ha a két időszak költségeit összesítjük, akkor a mától 2050-ig terjedő időszakban az ATOM-forgatókönyv teljes költsége több mint 180 milliárd, míg a zöld úté kevesebb mint 130 milliárd euró.
Az irány egyértelmű.
A kutatás részletes eredményei ebben a tanulmányban olvashatók. További információk a projekt weboldalán érhetők el.
