A Kúria befogadta az MSZP népszavazási kezdeményezését, aminek az lehet a végeredménye, hogy a jövőben újra kinyithatnak a boltok vasárnap is. De vajon mennyire teljesült a kormány célja, hogy a zárva tartás nyomán a nagyok veszítsenek piacot, és a kicsik nyerjenek?
Nem okozott piaci átrendeződést a vasárnapi zárva tartás
Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár azt mondta a Magyar Időknek egy hónapja, hogy megvalósulni látszik a kisvállalkozások piacvédelme a vasárnapi boltzáron keresztül. A lap hozott olyan (online kasszás) adatot is, hogy 250 milliárd forint pluszforgalomhoz jutottak a hét utolsó napján is nyitva tartó kisvállalkozások.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát először arról kérdeztük, vajon mennyire teljesült az a kormányzati cél, hogy a kisboltosokat helyzetbe hozzák. Vámos György szerint erre vonatkozóan csak becslések vannak, adatok nincsenek. Vagyis sem az online kasszákról befutó számokból, sem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból nem olvasható ki a piac bármilyen átrendeződését igazoló tendencia. Sem az, hogy a kicsik, sem az, hogy a nagyok javára billent volna a mérleg a vasárnapi zárva tartás tavaly március közepi bevezetése óta.
Céginformációk, illetve tapasztalati adatok alapján Vámos György úgy látja, hogy a kisboltok egy bizonyos típusa, például akik a bevásárlóközpontokban vannak, elveszítették a vasárnapi forgalmuknak megfelelő bevételük egy részét. De vannak olyan kisboltosok is (akik régen is nyitva voltak vasárnap, és azóta is), akik úgy érzékelik, hogy nyertek a vasárnapi boltzárral, mert valamelyest nőtt a forgalmuk. De ebből a főtitkár nem azt a következtetést vonja le, hogy a kisboltok veszítettek vagy nyertek, hanem azt mondja, hogy a tapasztalati kép vegyes. És nemzetgazdasági szintű összesítés nincs – tette hozzá. Vagyis szerinte nem vonható le ma olyan következtetés, hogy piaci átrendeződés történt volna a kis cégek javára, nincs olyan adat, ami igazolná a kormány ez irányú várakozásait. Figyelmeztető jel azonban, hogy mind a kisboltok száma, mind pedig a kisboltok alkalmazottainak a száma csökkent.
Más megközelítés is lehetséges, a nagy üzletláncok adatait vizsgálva, amelyek már részben ismertek. Vámos szerint azonban ezekből szintén az látszik, hogy a piacon jelentős átrendeződés nem volt. Ezt jelzi az is, hogy a nagy áruházakban szombaton óriási sorokat látni, illetve pénteken is megnőtt a forgalom (van, ahol csütörtökön is, illetve hétfőn). Vagyis az látszik, hogy a vasárnapi vásárlók a hét valamelyik másik napjára tették át a beszerzést. De erről sem készült összesítés.
Kevesebb negatív hatása volt, mint előre becsülték
A boltzár bevezetése táján Vámos is azok között volt, akik a lehetséges negatív hatásokról beszéltek (forgalomcsökkenés, elbocsátások), de ezt az álláspontját később, tavaly nyáron felülbírálta, hiszen az élet kicsit mást hozott, mint amire számítani lehetett. Elismerte, hogy jóval kisebbek lettek a veszteségek, mint előzetesen gondolta.
Szatmáry Kristóf az említett cikkben azt mondta, hogy a törvénnyel fontos gazdaságpolitikai célokat sikerült elérni úgy, hogy negatív hatás nem jelentkezett a piacon, amit úgy értett, hogy a forgalom hatvan százalékát bonyolító multik bevételei nem estek vissza, nem történtek elbocsátások sem, miközben a lakossági fogyasztás erősödött.
Vámos szerint viszont volt létszámcsökkenés, de a forgalomban nem lett törés. A piac növekedése ugyanis (amely részben az online kasszák piacfehérítő hatása révén realizálódott) maga alá gyűrte a vasárnapi boltzár várt negatív forgalmi, bevételi hatásait – fejtette ki. A foglalkoztatottak száma viszont (amiben nemcsak az alkalmazottak vannak benne, hanem mindenki más, így a vállalkozók tulajdonosok, szövetkezeti tagok is) mintegy 10 ezerrel csökkent 2015-ben 2014-hez képest. És a KSH adatai szerint a kereskedelmi vállalkozások alkalmazottainak száma is több ezerrel csökkent a kis boltoknál (akik legfeljebb 4 alkalmazottat foglalkoztatnak). Az 5 főnél többet foglalkoztató kiskereskedelmi cégeknél azonban nem volt alkalmazotti létszámcsökkenés.
Nyitva tartás párti
Tippelgetni nem akart, hogy milyen eredménye lehet az MSZP kezdeményezésének. Viszont azt megemlítette, hogy az eddigi közvélemény-kutatások alapján a vásárlók többsége nyitva tartás párti. Úgy véli, a 200 ezer aláírást gyorsan összegyűjthetik. De hogy mennyien mennek majd el szavazni, és hogyan szavaznak, annak megbecslésére nem vállalkozott, mert ez politikai töltetű kérdésnek tartja. Meglátjuk, hogy mi lesz az eredmény – tette hozzá. Ő maga személyesen nyitva tartás párti, mindig is az volt, ebben nincs változás – szögezte le. Mégpedig azért, mert a vásárló az első.
A kereskedők is megosztottak
Vámos szerint a kereskedők is megosztottak a vasárnapi nyitva-zárva tartás kérdésben: a kicsik többsége mindig is zárva tartás párti volt, a nagyok zöme pedig nyitva tartás párti volt egy évvel ezelőtt.
A multikhoz körkérdést intéztünk, ők mit lépnek, ha újra lehetőségük lesz vasárnap is nyitva tartani, amint megérkeznek a válaszok, közöljük.
