Gazdaság
Budapest, 2015. július 6.
Aszfaltozó munkások dolgoznak a kánikulában a fonódó villamosvágányok építési munkálatain a Margit híd budai hídfõjénél 2015. július 6-án. Az országos tiszti fõorvos július 4-tõl július 8-án éjfélig hõségriadót rendelt el, mert ebben az idõszakban eléri vagy meghaladja a napi középhõmérséklet a 27 Celsius-fokot.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Századvég szerint talán nincs is olyan nagy bajban az építőipar

24.hu
24.hu

2015. 10. 16. 11:02

Az építőipar április óta tartó lejtmenete folytatódott, amit elsősorban a felgyorsított uniós forráslehívás bázishatása indokol. A szerződésállomány visszaesése ellenére az ágazati bizalmi index kedvező irányban változott, így az év vége még okozhat pozitív meglepetést - jósolja a gazdaságkutató.
Korábban a témában:

Az építőipar termelése augusztusban 6,1 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakának bázisán. Ekkora visszaesés legutoljára 2013 elején volt tapasztalható. Szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az előző hónaphoz képest 3,6 százalékkal csökkent a teljesítmény. Ezzel lényegében 2015 áprilisa óta tart a negatív tendencia. A trendforduló az elmúlt évben jelentősen felfutó, uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások bázishatásához köthető – írja a Századvég elemzésében.

A KSH maga is kiemeli a gyorstájékoztatójában, hogy az ágazat visszaesése nagymértékben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésén végzett nagy értékű munkák befejezésével magyarázható. Habár jelenleg is számos infrastrukturális beruházás zajlik, ezek összességében már nem képviselnek akkora volument, hogy az előző évi szintet meg tudnák haladni.

Mi mit jelez?

Az építőipar két építményfőcsoportja közül az épületek építésének termelési volumene 5,2 százalékkal maradt el az előző évitől, ami azt jelzi, hogy sem az ipari beruházások, sem a lakáscélú beruházások nem képesek olyan mértékben bővülni, hogy támogatni tudják az építőipar növekedését. Az egyéb építmények főcsoport 6,8 százalékos a visszaesése az infrastrukturális beruházások lanyhulását jelzi.

Mindez összefüggésben van az uniós források felgyorsított lehívásával, ugyanis az idei év végén megszűnik a szimultán forráslehívás lehetősége, vagyis a 2007–2013-as tervezési időszak forrásait már csak az idei évben lehet felhasználni. Mindez olyan rendkívül magas bázist jelent, amelyet nehéz felülmúlni.

Ha folytatódik is a lecsúszás

A január–augusztusi időszakban 4,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző év azonos időszakához képest. Az év egészére nézve, ha folytatódik is az április óta megkezdődött lecsúszás, ez azt jelenti, hogy 2015-ben az építőipar még pozitívan tud hozzájárulni a gazdaság éves teljesítményéhez.

Az év vége felé ugyanakkor némileg mérséklődhet a negatív tendencia: a jelenleg futó, uniós forrásokból finanszírozott építőipari termelés még kaphat egy utolsó lendületet. Erre utalhat az építőipari bizalmi index szeptemberi alakulása is, amely az idei évi csúcspontjára emelkedett.

Van-e miben bízni jövőre?

A 2016. évben már nem számíthatunk az ágazat pozitív teljesítményére, tekintettel a magas bázisra és a beszűkülő uniós forrásokra. Szintén erre utal, hogy a megkötött új szerződések állományának volumene augusztus végén 48 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, főként az egyéb építményekre vonatkozó, az átlagnál is nagyobb visszaesése következtében.

A kedvezőtlen képet némileg ellensúlyozhatná, ha sikerülne a magánberuházásokat, ezen belül is az épületek építését fellendíteni. Ennek egyik megoldása lehet a kormányzati körök által már vizsgált lakásépítés áfacsökkentésének lehetősége.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.