Ahogy írtunk róla, robbantott az Auchan: pár napja bejelentették, hogy két számjegyű, azaz 10 százalékos béremelést adnak dolgozóiknak, és ráadásul nem majd a jövő évtől, hanem már októbertől.
Persze, ha megnézzük a céges közleményt, akkor az is kiderül, hogy a 10 százalék átlag, és csak a dolgozók mintegy háromnegyedét érinti (6200-ból 4200 főt).
Ettől még áll, hogy reagáltak az ágazatban most tapasztalható munkaerőgondokra, és a vasárnapi zárva tartással kiesett bérpótlék problémájára, méghozzá a szakszervezettel egyetértésben. És egyben feladták a leckét a szektor összes munkáltatójának. Sőt, mivel a Népszabadság cikkében azt írta, a kormány is hasonló mértékű minimálbér-emelést tervez, kvázi az egész versenyszférának.
Ahol 15 százalékos béremelés volt idén
A Lidl Magyarország üdvözli az Auchan kezdeményezését, amely – mint lapunk megkeresésére válaszolták – egybecseng a cég évek óta folytatott bérfejlesztési stratégiájával.
Állításuk szerint kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak megbecsülésére, mely nemcsak a folyamatos éves bérfejlesztésekben, hanem a kedvezőbb munkakörülmények és egészségügyi szolgáltatások biztosításában is megmutatkozik. Náluk a 2014-es gazdasági évben a dolgozói átlagbér bruttó 251 ezer forint volt, és ehhez képest kaptak több mint 15 százalékos béremelést idén munkatársaik (pótlékok, valamint túlóra és cafeteria nélküli).
Vagyis ezzel überelik az Auchan nagy dobását. Hogy jövőre mi a tervük, azt nem árulták el konkrétan. Annyit jeleztek, hogy a piaci és munkaerő-piaci körülmények figyelembe vételével fogják meghatározni a közvetkező gazdasági évre vonatkozó bérfejlesztési stratégiáját.
Akár 12 százalékot is elérhetett a béremelés
A Tesco már idén nyáron végrehajtott egy átfogó, egymilliárd forint feletti bérfejlesztést, amit az elmúlt évek legnagyobb összegű befektetésének neveznek. Azt is írták megkeresésünkre, hogy a rugalmas juttatás mértékének növelésével minden munkatárs havi jövedelme emelkedett.
A konkrét béremelés mértéke pozíciótól függően, az áruházakban, azon kollégáiknak, akik a piaci átlag alatt keresnek, akár 12 százalékos emelést is jelenthetett, és az intézkedés több ezer kollégát érintett – írták. Ehhez képest a szakszervezet béremelést sürgetett náluk nemrégiben, az éjszakai műszak megszüntetésének híre kapcsán. (És mondjuk, ha azt vesszük, hogy az Auchan 1,2 milliárdot szán pluszban az összesen 6200 dolgozóra, a Tescónál meg bő egymilliárd jutott 22 ezer főre, akkor nyilvánvaló, melyik cég lépése jelenthet többet.)
Jelenleg náluk ott tartanak, hogy az idei több mint egy milliárd forintos bérfejlesztés hatásait elemzik, és ennek alapján hozzák majd meg az esetleges további lépéseket.
A Sparnál 2015-ben vezették be a dolgozói vásárlási kedvezményt, és átlagosan 3 százalékos béremelés volt (no meg 13. havi juttatás, ami már megszokott náluk). A 2016-os év pénzügyi tervezése szintén folyamatban van még.
A többi lánc mélyen hallgat.
10 százalékos kormányterv?
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke, Kordás László és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy még nincs meg az időpont, mikorra hívja össze a kormány, illetve Cseresnyés Péter új munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) bértárgyalásra.
A 10 százalékos kormányzati emelési tervéről egyikük sem hallott. Viszont mindketten megemlítették Lázár János májusi, a költségvetés kapcsán tett kijelentését, mely szerint a kormány 5,5 százalékos béremelésben gondolkodik 2016-ra. Ami focis hasonlattal élve olyan, mintha a meccset le nem játszva (VKF-ülés) bemondták volna a végeredményt. Ennél többet egyikük sem tud. Kerestük a Kormányszóvivőséget, és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is ezzel kapcsolatban, de választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
A MASzSz kezdeményezte, hogy a költségvetéssel és az adótörvényekkel párhuzamosan tárgyaljanak a jövő évi minimálbérekről is (hiszen az a költségvetést is érinti , mert a közalkalmazottak munkáltatója az állam). Csakhogy most a jövő évi költségvetés és az adótörvény meglett már májusban – ez pedig szűkíti a kormány mozgásterét, említették mindketten. Dávid Ferenc azt is hozzátette, még nincsenek lekésve semmiről, de december első heteire célszerű lenne megállapodni, mennyi legyen jövőre a minimálbér, a garantált bérminimum és a bérajánlás.
A MASzSz 4*9-re hajt
A szakszervezet számára az 5,5 százalékos emelés egyébként megfelelő kiindulási alap a tárgyalásokhoz, de ők a 4*9-es programot szeretnék keresztülvinni (a dolgozói szegénység felszámolását). Vagyis a következő 3 évben átlagban 9 százalékos minimálbér- és szakmunkás bérminimum-emelést, 2018-ra pedig az alacsony keresetűeknél egy számjegyű, vagyis 9 százalékos szja-t.
Ezzel a bérfelzárkóztatási programmal az a céljuk, hogy három év múlva senki ne keressen (nettó minimálbér) a létminimumnál (egykeresős kb. 98 ezer forint) kevesebbet. Ebben szeretnének megállapodni a kormányzattal és a munkáltatókkal.
Dávid Ferenc személy szerint elfogadja, hogy a nettó minimálbérnek illik közelítenie az egy főre jutó létminimum összegét. S mint mondja, a munkaadói oldalnak tudomásul kell vennie, hogy az infláció mértékét meghaladó minimálbér-emelésről kell, hogy szó legyen.
Hamis a propaganda
Kordás szerint érdekes megnézni, hogy az elmúlt öt évben mi történt a minimálbérekkel – és itt utalt a kormányzati plakátokra.
Ha a bruttót nézzük, akkor persze látványos a növekedés, 73 500 forintról 105 ezer forintra. Azonban nettóban már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet. Mert az adóváltozások miatt ugyanebben az időszakban harmada ennyit sem emelkedett a nettóbér, mint a bruttó (60 200 forintról mindössze 68 700 forintra). Miközben tehát a munkáltatóknak ki kellett termelniük a bruttó 31 500 forintos (+ közterhek) növekményt, aközben a munkavállaló csak 8500 forint pluszt látott mindebből, mert a többit elvette az állam.
Hangsúlyozta, ha a dolgozók bére nő, akkor azzal a vállalkozók is jól járnak, mert tovább nőhet a fogyasztás. És az állam is nyer,het mert ennek révén az áfabevétel is emelkedhet.
Azoknak a munkáltatóknak pedig, akiknél gondot jelentene ilyen mértékű emelés, pályázati támogatást javasolnak. Ezzel vennék elejét, hogy az emelés negatív hatást gyakoroljon a foglalkoztatásra.
Kizárt a 10 százalék
Dávid Ferenc hangsúlyozta: a kormány nem tervezhet a versenyszférában semekkora mértékű béremelést, mert ott nem tulajdonos, és nem munkáltató. A béremelést a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell kialkudniuk, úgy, hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen. A kormány maximum mediálhat, és adatokkal láthatja el a feleket arról, hogy milyen hatása lehet (bértömeg, költségvetési, régiós, szakmánkénti, stb.) a különböző mértékű emeléseknek. A focis hasonlathoz visszatérve: a kormány nem játékos a meccsen, hanem játékvezető. Ha labdába akar rúgni, az szereptévesztés.
Másrészt furcsának tartaná, hogy amikor jövőre a gazdaság optimista becslések szerint 2,5 százalékos növekedést produkálhat (alacsony infláció mellett), akkor ehhez képest négyszeres mértékű legyen a béremelés. És ez nem azt jelenti, hogy szerinte ne kellene emelni a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb minimálbéres munkavállalók tömegének bérét. De ilyen alapon mondhattak volna akár 25 százalékot is, az sem lenne komolytalanabb ajánlat – jegyezte meg.
Ez nem így működik
Nem gondolja, hogy ma Magyarországon a törékeny gazdasági és foglalkoztatási helyzetben kockáztatható az, hogy egy 10 százalékos béremelést ráengedjenek az üzleti szférára. (Mert ugye az igazság az, hogy a kormány egyedül is dönthet a béremelésről, ha esetleg nincs megegyezés a munkáltatók és a szakszervezetek között.)
Azt is megjegyezte: nagyon nem venné jó néven, ha a két számjegyű minimálbér- vagy bérminimum-emelést azzal akarnák kikényszeríteni (már kapott ilyen utalást), hogy: „de az Auchannál meglépték”. És ez nem azért van, mintha nem örülne, hogy az áruházláncnál így döntöttek. Ez számára azt jelenti, hogy a menedzsment észlelte, a dolgozók alulfizetettek.
De egy 4200 főt foglalkoztató cég példáját nem lehet egy az egyben az egész szektorra, vagy az egész piacgazdaságra ráhúzni. Ez nem így működik! – szögezte le.
