Mostanában egyre több öngyilkosságról lehet hallani. Megölte magát Szili Katalin jogi szakértője, egy 36 éves magyar jezsuita szerzetes, illetve az USA-ban James Bradstreet, az oltásellenesség egyik hirdetője. Ezek az ügyek nagy nyilvánosságot kaptak a médiában, ugyanakkor a statisztikák szerint éppen fordítva van: Magyarországon egyre kevesebben követnek el öngyilkosságot, ami nagyon jó hír.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1990-ben 4133-an követtek el öngyilkosságot, 2013-ban már csak 2093-an. Igaz, a népesség is fogyott, de közel sem olyan arányban, mint az öngyilkosok száma. Ez egy nagyon jelentős előrelépés, ebben Magyarország valóban jobban teljesít, még akkor is, hogy a mostani kormánynak ebben kevés szerepe van. Ez a trend egész Európára jellemző. Szemben az USA-val vagy Oroszországgal – ezekben az országokban folyamatosan emelkedik az öngyilkossági ráta.
Miért követnek el az emberek öngyilkosságot?
Általában igaz, hogy a magyar ember is azért követ el öngyilkosságot, mint bármely más ember. „Az öngyilkosság magányos dolog. Depresszió, anyagi kilátástalanság, valamilyen súlyos trauma, esetleg szerelmi bánat a főbb okok. De a súlyos depresszió minden fejlett országban vezető öngyilkossági halálok, nálunk is az – mondja a Hír24-nek Lisznyai Sándor pszichológus, az ELTE BTK adjunktusa.
Tény, hogy az elkövetés idején a magyar öngyilkosok 90 százaléka súlyos pszichés betegségben szenvedett (mániás depresszió, skizofrénia, szenvedélybetegség) – olvasható az ‘Alapítvány az öngyilkosság ellen’ honlapján. Különösen fontos, hogy sokan kezeletlen depresszióval követnek el öngyilkosságot. Ha ezt időben felismerik, rajtuk jó eséllyel tudnak segíteni a szakemberek.
Persze, számos más tényező is befolyásolhatja az öngyilkosságok gyakoriságát. Például nagy társadalmi-kulturális változások, politikai-gazdasági traumák, vagy akár az időjárás is. „Csehországban 1968, a „prágai tavasz” után jóval kevesebben követtek el öngyilkosságot, mint előtte, ez a trend a hetvenes évektől vált láthatóvá” – mondja Lisznyai. Ugyanakkor a 2008-as gazdasági válság hatására egy ideig világszerte megugrott az öngyilkosok száma.
Még mindig magas a fiatalkori öngyilkosság
Magyarország legalább 70 évig vezette az európai öngyilkossági statisztikákat. Sokan ebből azt szűrték le, hogy a magyarokat még ez az átok is sújtja, mintegy örököltük ezt elődeinktől. A genetika szerint ők tévednek, nem vagyunk “öngyilkos nemzet”, és soha nem is voltunk az. “Nincs öngyilkosságért felelős gén, az öngyilkosság ilyen módon közvetlenül nem örökletes. A hozzátartozói mintakövetés és a depresszió örökletességének rizikója azonban fennáll” – mondja Lisznyai Sándor.
Persze, annak, hogy miként tekintünk az öngyilkosságra, elsősorban kulturális, társadalmi és politikai okai vannak. A Horthy-rendszer például erősen rájátszott a Trianon utáni “nemzethalálra”, még a képeslapokon is búsuló, síró magyarokat lehetett látni. Ez jócskán felerősítette az életérzést, hogy a magyarságot rajtunk kívülálló, történelmi sorcsapások – mint például a magas öngyilkossági hajlam, amelynek eredete homályba vész – sújtják.
Külön örvendetes, hogy Magyarországon tavaly a legnagyobb mértékben éppen a legveszélyeztetettebb korosztályban, a 40-65 éves férfiak körében csökkent az öngyilkossági arány – mondja Oriold Károly, a Lélekben Otthon alapítvány vezetője. Ez részben annak köszönhető, hogy tavaly Magyarországon enyhén csökkent az alkoholizmus, ami ebben a korosztályban az öngyilkosság egyik jelentős rizikófaktora. Ahol viszont nincs előrelépés, az a fiatalkori és az öregkori öngyilkosság. Ezekben a korosztályokban még enyhén emelkedett is az öngyilkossági ráta.
Túl sok fiatal meleg halt meg az USA-ban
Az USA-ban az elmúlt években nagyon sok meleg tini követett el öngyilkosságot a nem elfogadó környezet miatt. Amióta a Legfelsőbb Bíróság engedélyezte a melegházasságot, és korábban is komoly társadalmi kampány indult a melegjogokért, radikálisan lecsökkent a fiatal melegek által elkövetett öngyilkosságok száma. A társadalmi kampány fő üzenete az volt, hogy a homoszexualitás nem betegség, és minden melegnek ugyanolyan jogai vannak, mint a heteroszexuálisoknak.
És nálunk?
2014-ben 20 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma. Az örvendetes hazai csökkenésben számos tényező játszhatott szerepet. Az egyik, hogy a rendszerváltástól kezdve valamennyi kormány fejlesztette az öngyilkosságot kezelő, megelőzni próbáló szakellátást. Kiépültek és bővültek a klinikai krízisosztályok, az utógondozás jól működik, az öngyilkossági kísérletet elkövetők közül egyre kevesebben lesznek öngyilkosok.
Az is fontos, hogy a magyar társadalomban egyre elfogadottabbá vált a pszichológia, egyre több krízishelyzetben lévő fordul profi szakmai segítségért. Amíg korábban szégyellnivaló, ciki volt pszichológushoz fordulni, ma már ez természetes. A magyarok elfogadták, hogy vannak lelki betegségek, amelyeken csak a szakember tud segíteni – mondja Lisznyai.
Az időjárás is számít
Komoly visszatartó ereje van a vallásoknak is. Nálunk 70 év adatai alapján sokkal kevesebb öngyilkosság történt a katolikus vidékeken (Dunántúl, nyugati részek), mint a protestáns területeken (Alföld, keleti részek). A katolikusok szerint az élet egy szentség, és az egyik legnagyobb élet elleni bűncselekmény az, amikor valaki önérdekből a saját élete ellen fordul. Ezért az öngyilkosokat nem is temették el katolikus szertartás szerint, aminek nagy visszatartó ereje volt.
Talán kevesen tudják, de az öngyilkosságok gyakoriságát az időjárás is befolyásolja. A jó idő nem feltétlenül visszatartó erejű. Magyarországon és Európában például nyáron több öngyilkosságot követnek el, mint télen. Ugyanakkor tény, hogy a napsütéses vidékeken kevesebb ez a fajta halálok. Sőt, az öngyilkosság nem létezik (nincs) az alábbi országokban:
Haiti, Honduras, Granada, São Tomé és Príncipe, Saint Kitts és Nevis
A gyógyszerek is számítanak
Vannak, akik szerint az antidepresszánsok elterjedésének is köze van az öngyilkosságok látványos ritkulásához. Más orvosok szerint éppen az antidepresszánsok vezethetnek öngyilkossághoz. „Tény, hogy az öngyilkosságok egyik vezető oka a súlyos depresszió, amit a megfelelően beállított, orvosi felügyelet mellett szedett antidepresszánsok képesek jól kezelni, szinten tartani. Nem kizárt, hogy a súlyos depresszió hatékonyabb gyógyszeres kezelése is az egyik oka az öngyilkosságok csökkenésének” – mondja Lisznyai.
Ugyanakkor a kutatások igazán hatékonynak a pszichoterápiás és gyógyszeres kezelés együttes alkalmazását találták. Tehát a gyógyszerellenes megközelítés és a kizárólagos, lelki segítséget kizáró gyógyszerezés is veszélyes, nem elégséges az öngyilkosság megelőzésében, mondja.
Tűzoltók próbáltak menteni egy férfit, aki felmászott a Lánchíd pesti pillérére
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A beteg ember a sajtóban
Oriold kiemelte: nagyon fontos, hogy a társadalom hogyan bánik az elesettekkel, és hogyan jelenik meg a médiában a beteg ember. Szerinte a hazai sajtóban a lelki betegek és az öngyilkosok többnyire kirekesztő módon jelennek meg. Az olyan szenzációhajhász sajtó címek, hogy ‘Még az öngyilkosság sem sikerült neki’ nevetséges színben tüntetik fel az öngyilkosságot megkísérlő embert. “Ezen lehet változtatni. Japánban öngyilkosok gyermekével csináltak televíziós dokumentumfilmet, ami óriási sikert aratott. Olyannyira, hogy az állam deklaráltan is elkötelezte magát az öngyilkosság megelőzése mellett”, mondja.
Probléma az is, hogy bár nálunk a pszichoterápiához való elérés rendkívül sokat javult az elmúlt 25 évben, ezt csak akkor finanszírozza a társadalombiztosítás, ha az öngyilkos-jelölt be is fekszik a kórház pszichiátriai osztályára. A klinikai szakellátás óriási munkát végez, de túlterhelt, futószalagon dolgozik. Megoldás lehet a közösségi pszichiátria, egyfajta menedék-rendszer, ám ez még alig létezik Magyarországon – mondja Oriold.
Lisznyai úgy véli: a demokratikus politikai-kulturális rendszerekben az önérvényesítés, az én-hatékonyság is erősödik. „Hetven éve Magyarországon, ha valaki kilátástalan élethelyzetbe került, az öngyilkosság volt a természetes válasza, mivel nem észlelt maga körül egyéb kitörési lehetőségeket. Ez ma már nincs így. Az emberek egy demokráciában valószínűleg könnyebben megbirkóznak a súlyos személyes problémáikkal, mint egy diktatúrában” – mondja a pszichológus.
