A BKV úgy hirdette ki a pályázatot, hogy tisztában volt, a műszaki leírás félreérthető. Az észtek kizárásának okai között pedig több olyan is akad, amelyre nem kérdeztek rá az eredményhirdetés előtti tisztázó hiánypótláskor – derül ki a Népszabadság cikkéből.
Bár Tarlós István főpolgármester a múlt héten még azt mondta: nem kell elhalasztani a szerződéskötést az észtek jogorvoslati kérelme miatt, a megállapodást mégsem írták alá.
A Közbeszerzési Döntőbizottság egyelőre csak nyilvántartásba vette a Skinest Rail AS jogorvoslati kérelmét, amelyet a BKV Zrt. „Budapesti M3 metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújítása és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások és eszközök szállítása” tárgyú közbeszerzési pályázata ellen nyújtott be. A jogorvoslati eljárást azonban még nem indították meg – derül ki a Közbeszerzési Hatóság Népszabadságnak küldött válaszából.
Úgy tűnik, a sebtében benyújtott, majd a parlament rendkívüli ülésén elfogadott és az eredményhirdetés idejére már ki is hirdetett M3-as beruházásra faragott „metrótörvény” nem segít az ügyben. A BKV vezérigazgatója, Bolla Tibor ugyanis a Magyar Nemzetnek korábban azt nyilatkozta, bizonytalanok annak megítélésében, hogy a jogszabály hatálya kiterjed-e járműtenderre.
Ennek megfelelően kétséges, hogy 2016 végén már az utasok is kipróbálhatják a megújult szerelvényeket, ahogyan azt a vezérigazgató beharangozta.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tenderen vesztes észt Skinest Rail az Európai Bizottsághoz is panaszt nyújtott be. A Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint a Skinest Rail panasza pedig korántsem alaptalan. A cég kilencmilliárddal olcsóbban újítaná fel a szerelvényeket, mint az oroszok, ráadásul korszerűbb műszaki paraméterek mentén, öt évvel hosszabb élettartamot ígérve.
