A KSH legfrissebb jelentése szerint 2015. január–márciusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 117 ezer fő volt, 79 ezer fővel (2 százalékkal) több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,4 százalékra emelkedett. A férfiak és a nők foglalkoztatási mutatói hasonló mértékben javultak.
Közülük 4 millió 86 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 1,8 százalékponttal, 62,4 százalékra emelkedett.
Férfiak és nők, fiatalok és idősek
A 15–64 éves férfiak közül a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 204 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 1,8 százalékponttal, 68,3 százalékra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 882 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk – ugyancsak 1,8 százalékponttal –, 56,7 százalékra javult.
A 15–24 éves korosztályból 264 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 1,3 százalékponttal, 23,9 százalékra emelkedett. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 79,5 százalékra, utóbbiaké 2,8 százalékponttal, 43,0 százalékra.
A 20–64 éves korcsoportnál – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 67,3%-ra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta értéke a férfiaknál 73,8, a nőknél 61,0 százalék.
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben, 4,2 százalékponttal Közép-Dunántúlon. A foglalkoztatási ráta értéke Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb, mindkét régióban 66,4 százalék, Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb, 57,0 százalék.
S bár a statisztika nem említi, de a számokat nyilván a közmunka húzta leginkább felfelé.
Ugyanebben az időszakban a munkanélküliség
17 ezer fővel, 348 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 7,8 százalékra csökkent. A férfiak és nők munkanélkülisége közel azonos szintű volt, a nőket nagyobb mértékű javulás jellemezte.
A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 186 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 7,7 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 161 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 7,8 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliek 18,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, e korcsoport 19,4 százalékos munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal lett alacsonyabb. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent, miközben az 55–64 éveseké 0,4 százalékponttal, 7,0 százalékra emelkedett.
Kevésbé jó hírek
Az előző negyedévvel, a múlt év negyedik negyedével összehasonlítva egészen más dimenzió nyílik meg: 30 ezerrel többen voltak állástalanok és a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az idei első negyedévi 7,8 százalékos munkanélküliségi arány a tavaly május-július közötti időszak óta a legmagasabb.
Ami továbbra is gond, hogy a munkanélküliek 44,8 százaléka tartósan munkanélküli, azaz legalább egy éve keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2015. március végén 462 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, 7 százalékos a növekedés az előző év márciusához viszonyítva.
A hét statisztikai régió közül öt régióban csökkent a munkanélküliség, két régióban, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon 1,3, illetve 0,7 százalékponttal emelkedett. A régiók közül háromban – Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon – 6,0 százalék, vagy az alatti a munkanélküliségi ráta.
