Az MNB sajtóosztályától eredetileg azt szerettük volna megtudni, hogy mely cégek, mennyit, hol, milyen ingatlanprojektekre vettek fel kölcsönt az NHP2 keretében. Ezt azért kérdeztük, mert kíváncsiak voltunk, hogy például milyen új hotel, wellness-szálloda épülhet közpénzből Budapesten és az országban, és ezt kik, milyen vállalkozások építik. Azt is tudni szerettük volna, hogy az NHP2-ből kik, mely cégek vehetnek termőföldet és hol, mivel a hitelből idén januártól termőföldet is lehet vásárolni.
Nem nyilvános mire fordítják
Miután az MNB a kérésünket üzleti, illetve banktitokra hivatkozással elutasította (ahogy erre számítottunk), úgy módosítottuk a kérésünket, hogy legalább azt árulják el: hány cég vett részt a programban és régiónként hol, mekkora összeget vettek fel ingatlanfejlesztésre.
Erre azt válaszolták, hogy nincs ilyen statisztikájuk. Helyette elküldték azt a statisztikát, amelyet az MNB minden hónapban összeállít a Növekedési Hitelprogramról. Ez a statisztika többek között olyan fontos kérdésekre ad választ, hogy a hiteleket mekkora méretű bankok folyósították (nagybank, kisbank, takarékszövetkezet), azokat mekkora méretű vállalkozások kapták (mikro, közepes, nagy), és hogy mi volt a hitelcél (beruházási hitel vagy forgóeszközhitel).
Ugyanakkor a statisztikából mégis kihámozható, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakaszában 408,2 milliárd forint kölcsönt folyósítottak a hitelintézetek a vállalkozásoknak 2014 decemberéig. Ennek közel 5 százaléka, nagyjából 20 milliárd forint, ingatlanügyletekhez kapcsolódik. A hitelek regionális eloszlását tekintve 27 százalékkal Pest megye és Budapest vezet. Az MNB megerősítette, de bővebben nem akarta kommentálni ezt a következtetésünket. Tehát eddig 20 milliárd forintot folyósítottak a pénzintézetek ingatlanügyletekre, ám az továbbra is titok, hogy mely cégek, hol finanszíroztak ilyen projekteket közpénzből.
Már ingatlanra is fel lehet venni
Az NHP2-t tavaly bővítették jelentősen, úgy, hogy a vállalkozások már ingatlanvásárlásra, építésre, felújításra is felvehetnek hitelt, amely akár 10 milliárd forint is lehet. A hitelekre a bankok legfeljebb évi 2,5 százalékos hiteldíjat számolhatnak fel, ami már tartalmazza az összes kapcsolódó díj- és jutaléktételt, valamint az esetlegesen igénybe vehető hitelgarancia költségeit is. Így közpénzből Budapesten és Pest megyében is lehetővé válik hotelek, wellness-szállodák építése, irodák, üzletek megvásárlása és drágábban történő eladása vagy bérlésre kiadása is.
Kétségtelen, hogy az NHP2 hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez. A probléma az, hogy – szemben az uniós pályázatok eredményével – az NHP2-nél jelen állás szerint nem tudhatjuk meg, hogy az állam mely vállalkozásnak, mire és mennyi közpénzt ad. Ráadásul az uniós pályázati rendszerrel szemben, amely nem támogatja a legfejlettebb régiókat, ezen belül különösen nem az ingatlanfejlesztéseket, az NHP2-nél nincs ilyen megkötés. Aki tehát Budapesten szeretne milliárdos szállodát fejleszteni, de nincs bevonható finanszírozási forrása, és az uniónál sem tud pályázni, annak kíváló lehetőség az NHP2, hiszen itt ki sem derülhet, hogy mennyi közpénzt kap az államtól, az adófizetőktől a cége.
