Az árubemutató utazásokra is alkalmazni kell az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések szabályait – egyebek mellett ezt az előírást is tartalmazza a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló, június 13-án, pénteken hatályba lépő kormányrendelet, amely illeszkedik a március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv (ptk) szabályaihoz.
A jogszabály megkülönbözteti a távollévők között, illetve az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket. Az előbbi lényege az, hogy a felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. Az üzlethelyiségen kívüli szerződést nem a vállalkozás üzlethelyiségében kötik. E körbe tartozik az a szerződés is, “amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy népszerűsítése”.
Mindkét szerződésre igaz, hogy ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, az nem lehet emelt díjas hívás. A vállalkozás köteles világosan, közérthetően tájékoztatni a fogyasztót a szerződés szerinti termék, szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, vállalkozása nevéről, székhelye postai címéről, telefonszámáról, elektronikus levelezési címéről is. Ugyancsak közölni kell a termékért, szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás – adóval megnövelt – teljes összegét.
A rendelet melléklete tartalmazza azokat a mintákat, amelyeket a fogyasztó elállási, illetve felmondási jogáról át kell adni a fogyasztónak. Így a vállalkozás és a fogyasztó közötti áruvásárlási szerződéstől az utóbbi 14 napon belül indoklás nélkül elállhat. A szolgáltatási szerződést pedig annak kezdetétől számítva, 14 napon belül – ugyancsak indoklás nélkül – felmondhatja a fogyasztó. Az elállást, illetve felmondást követő 14 napon belül kell a vállalkozásnak visszatérítenie a vételárat – illetve a szolgáltatás ellenértékét – beleértve a fuvarozási költséget is.
Ugyancsak június 13-án lép hatályba az a kormányrendelet, amely a magánszemélyek által kötött építési szerződésekre állapít meg szabályokat. Amennyiben magánszemély fogyasztó köt építési szerződést egy kivitelezővel, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell a megrendelő nyilatkozatát arról, hogy az aláírástól számított 14 napon belül kívánja-e megkezdetni a kivitelezést. Amennyiben ez hiányzik a szerződésből, akkor azt úgy kell értelmezni, hogy a kivitelező – az aláírástól számítva – 14 napot követően lát munkához.
Ezt tegye, ha rábeszélték valamire, de már nem szeretné
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) korábban lapunkkal azt közölte, hogy amennyiben kölcsön/hitelszerződést is kötöttek a felek, úgy azt is felbontottnak kell tekinteni, amikor a vevő eláll a vásárlási szerződéstől. A fogyasztó elállását – főszabály szerint – a cégnek kellene a hitelintézet felé jelezni, de célszerű lehet, ha ezt az ügyfél maga is megteszi. Amennyiben ez az előírt határidőben megtörténik – miután a szerződés megszűnik – a fogyasztótól nem követelhetőek a kölcsön részletei.
A termékbemutatós ügyeknél egyébként az NFH szerint nehézséget okoz, hogy a fogyasztó által esetleg tapasztalt erőszakosságot, zaklatást, kényszerítést, illetve ezeknek a szerződéskötésre gyakorolt hatását utólag szinte lehetetlen bizonyítani. A termékbemutatókkal kapcsolatos problémák nem cégspecifikusak, azok az effajta kereskedelmi tevékenységre általánosságban jellemzőek. Ezt támasztják alá az évek óta tartó hatósági ellenőrzések, illetve a nagyszámú fogyasztói panasz is. Az NFH szerint a termékbemutatót szervező cégeknél a szerződési feltételek jogilag jellemzően nem kifogásolhatóak, és mivel a fogyasztó aláírásával ellátta a dokumentumot, a szerződésben foglaltak teljesítésére kötelezettséget vállalt.
Az NFH tanácsa: a szerződéskötéssel, illetve a szerződés teljesítésével, elállással kapcsolatos jogvitákban a fogyasztó békéltető testületi vagy bírósági eljárást kezdeményezhet. A békéltető testületi eljárást annak egyszerűsége, gyorsasága, valamint költségkímélőbb jellege teheti kedvezőbbé. Amennyiben zaklatást tapasztal a fogyasztó, javasolt első körben felszólítani a céget, hogy tartózkodjon az ilyen jellegű magatartástól. Ha pedig ez nem használ, jogi lépéseket lehet kilátásba helyezni, illetve értesíteni lehet a rendőrséget. A zaklatásnak egy bizonyos foka ugyanis büntetőjogi tényállást is kimeríthet – írta általánosságban az NFH megkeresésünkre.
