A szövetségi felsőházban így vitázni sem lehet arról, hogy – Obama elnök terve szerint – országosan megemeljék a minimális órabért. A szenátusban a demokraták – a rendszeresen velük együtt szavazó két független szenátorral együtt – 55:45 arányú többségben vannak, de a kérdés napirendre tűzéséhez 60 szavazatra lett volna szükség. Most csak egy republikánus honatya, a Tennessee állambeli Bob Corker “szavazott át” a többséghez.
A minimális órabér emelését, amit a közvélemény-kutatások szerint a választók túlnyomó többsége támogat, a demokraták központi kérdéssé tennék a novemberi “félidős” kongresszusi választáson. Ezért a kormánypárti politikusok azonnal éles kritikával illették a republikánusokat, akik viszont arra hivatkoztak, hogy az amerikai gazdaság az első negyedévben mindössze 0,1 százalékkal növekedett.
A “félidős” választásokon – noha a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint országos szinten viszonylagos egyensúly alakult ki a választásra jogosult amerikaiak körében – az előrejelzések szerint nem kizárt, hogy a demokraták a szenátusban is elveszítik a többségét, miközben csekély esélye van a képviselőház elhódítására. A szövetségi alsóház a 2010-es választás óta republikánus többségű.
Obama “béna kacsa” lehet
Ha a szövetségi kongresszus mindkét háza republikánus ellenőrzés alá kerül, akkor Barack Obamának elnöksége utolsó két évét szinte tehetetlenül, az amerikai politikai zsargon szerint “béna kacsa”-állapotban kellene letöltenie. Az NBC News és a The Wall Street Journal szerdán publikált felmérése szerint a Republikánus Párt a biztos szavazók körében 53:38 százalék arányban vezet, vagyis az ellenzéki párt támogatói között sokkal nagyobb a szavazási hajlandóság.
A demokratáknak 21-et kell majd megvédeniük a szenátus novemberben újraválasztásra kerülő 36 szenátori hely közül. Az érintett mandátumok mintegy felét konzervatív érzelmű vagy centrista körzetekben kell megszerezniük. Barack Obama február 21-én írta alá a rendeletet, amelynek értelmében 2015. január 1-től a szövetségi szerződéses alkalmazottak esetében 7 dollár 25 centről 10 dollár 10 centre fogják felemelni a minimális órabért.
Az elnök egyúttal arra bíztatta a tagállami és önkormányzati szintű munkáltatókat, hogy szintén emeljék az alkalmazottaik bérét, mert az hozzájárul a gazdaság fellendüléséhez. Obama sürgette, hogy a kongresszus hagyja jóvá az országos minimálbér két demokrata honatya, Tom Harkin szenátor és George Miller képviselő által kezdeményezett megemelését, amelynek ügye elakadt a törvényhozásban.
A Harkin-Miller törvényjavaslat értelmében egyébként a minimális órabért lépcsőzetesen minden amerikai munkavállaló esetében 10 dollár 10 centre kellene felemelni, majd az inflációhoz igazítva indexálni. Az indítvány értelmében több mint két évtized után először emelnék a borravalóban részesülő alkalmazottak minimálbérét is. Az amerikai minimálbér reálértéke jelenleg az 50-es évek szintjén áll.
Egy teljes munkaidőben, minimálbéren foglalkoztatott alkalmazott évi 14 500 dollárt keres. Ilyen jövedelem mellett – egyetlen kereső esetén – egy négytagú család az állami kedvezmények ellenére is a szegénységi szint alá kerül. Az Egyesült Államokban 1938 óta 22 alkalommal emelték a minimálbért, de a növekményt rendre felemésztette az infláció. Az elnöki hivatal szerint az inflációhoz igazított bérindexálás megakadályozná, hogy megismétlődjön az 1978 és 1989 közötti folyamat, amikor a minimálbér reálértéke 34 százalékkal csökkent. 1998 és 2006 között a visszaesés aránya 19 százalékos volt.
