2012-ben a magyar lakosság 17 százaléka volt jövedelemszegény, 19 százaléka munkaszegény, 37 százaléka élt súlyosan deprivált anyagi körülmények között. Összességében a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka ahol mindhárom formája jelen volt, derül ki a Tárki jelentéséből.
Súlyos a helyzet
2012-ben a magyarok 19 százaléka élt munkaszegény, 37-a súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban.
Ha a szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgáljuk, (2. ábra) akkor látjuk, hogy a népesség 8 százaléka élt olyan háztartásban, ahol mindhárom szegénység-elem jelen volt, illetve a társadalom majdnem fele olyan háztartásban, amely legalább egy tekintetben szegénynek volt tekinthető.
Kattingassa infografikonunkat!
A KSH rózsaszínűbb
A TÁRKI Monitor kutatás adataihoz képest (feltehetően az adatfelvétel technológiája és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő referencia-időszaka miatt) a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a KSH szerint kisebb volt: 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32%-a élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt.
Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24%) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48%), Lettországban és Romániában (40%), Horvátországban és Litvániában (33%) mértek.
Nemrég írtunk a Világbank egy tanulmányáról, amely szerint nagy javulás aligha várható Magyarországon ebben a közeljövőben, pedig a szegényeink Európa legszegényebbjei közt vannak.
