Egy minimálbéren élő magyarnak körülbelül 14 napig, azaz több mint 100 óráig kell robotolnia azért, hogy annyi pénzt keressen, mint adott esetben vállalatának legfelső vezetője egyetlen óra alatt. Csaknem ugyanígy van ez Olaszországban, csak ott több mint háromszor ennyi pénzzel érvényes ez az összefüggés – írja az origo, az Economistban megjelent vezérigazgatói-minimálbér lista kapcsán.
A vezérigazgatók és alkalmazottaik bére közötti szakadék Nyugat-Európában is téma. Franciaországban tavaly fogadtak el egy jogszabályt, amely kimondja, hogy a nagy állami cégek vezetői maximum hússzor annyit kereshetnek, mint a vállalat legrosszabbul fizetett munkásai. A szabály alól az állami tulajdonú EDF sem lesz kivétel, annak ellenére, hogy ez a cég a világ legnagyobb áramszolgáltatója. Az EDF vezérigazgatója, Henri Proglio eddig évi 1,6 millió eurót (kb. 480 millió forint) keresett, a reformmal a fizetése 340 ezer euró (102 millió forint) körüli szintre csökkenhet.
Oliver Stone: Tőzsdecápák, 1987 (Michael Douglas)
Magyarországon az állami vállalatok első embereinek fizetése nyilvános, és bár a korábban törvénybe iktatott kétmillió forintos alapbérplafon hivatalosan már nem létezik, ez az összeg maradt fenn a gyakorlatban. A nagy állami cégek első számú vezetőinek tipikus juttatási csomagja manapság a 2 milliós alapbér, a 80 százalékos éves prémium, a szolgálati autó és az évi 300-400 ezer forintos cafeteriakeret, megfejelve önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekkel.
A Magyar Villamos Művek vezérigazgatója, Baji Csaba például kétmillió forintot vihet haza havonta, amit évi 432 ezer forintos cafeteria egészít ki. (Évi 350 ezer forintos tiszteletdíját viszont nem veszi fel.)
A Workania állásportál egy korábbi adatsora 77 ezer munkavállaló megkérdezésén alapult, és inkább a közepes méretű vállalatokat reprezentálja megfelelően. E szerint értékesítési igazgatóként 339-653 ezer, pénzügyi igazgatóként 548-735 ezer, ügyvezető igazgatóként 287-780 ezer, vezérigazgatóként 950 ezer-1,2 millió forintos havi bruttó bért lehet kapni – olvasható az origón.
A fizetés mértéke persze függ az iskolai végzettségtől, hisz a szakmunkások feleannyit keresnek, mint a diplomások. Nyolc általánossal pedig még rosszabb a helyzet.
