A Top Finance & Consulting Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta: a módosítás lehetővé tenné, hogy bizonyos helyzetekben az eszközalapokat befagyasszák. Az intézkedés a befektetési alapokat nem érintené. Ilyenre már volt példa 2008-ban. Akkor befagyasztották az ingatlanalapokat, a befektetőknek kérvényezniük kellett a kifizetést, amit leghamarabb 180 nap múlva teljesítettek. Most a törvénymódosítással ez a rendkívüli intézkedés akár bevett eljárás is lehet – magyarázta dr. Patkós Róbert.
Védelem és veszteség
Az ügyvezető igazgató szerint a törvénymódosítás védi az eszközalapokat és azon ügyfelek vagyonát, akik nem akarják kivenni az eszközalapból a pénzüket, de jóval többen járnának pórul, hiszen egyre többen “menekítik” a pénzüket. A biztosítók biztosan jól járnának, hiszen ha csökken az eszközalap árfolyama, a befektetők nem tudnak fejvesztve menekülni belőle. Ha ugyanis sok befektető egyszerre szállna ki, áron alul kellene eladnia az eszközalapot, amely esetleg be is dőlhet. A biztosítónak 180 napja lenne arra, hogy pénzzé tegye az eszközalapban lévő fundamentumokat, de sokan menekítenék a pénzüket a unit-linked típusú szerződéseikből, hiszen a napi megélhetésért kell küzdeniük.
A szakember szerint alapvető feladat lenne felhívni a figyelmet az eszközalap és a befektetési alap közti különbségre, arra, hogy a befektetési alap egy önálló jogi személy, tehát ha az alapkezelő tönkremegy, nem szenved kárt. Az eszközalapokban elhelyezett ügyfélvagyon viszont a biztosítók vagyonának egy része, így ha a biztosító csődbe megy, az eszközalapban elhelyezett ügyfélvagyon is elveszhet, és az eszközalap csődje is veszélybe sodorhatja a biztosítót, elindulhat egy “dominóeffektus”.
Átrendeződnek a megtakarítások
Az évi 5 százalék alá eső betéti kamatszint következtében beindult a lakossági megtakarítások átrendeződése. Leginkább a befektetési alapok nőttek, állományuk csak a lakossági befizetések révén 293 milliárd forinttal emelkedett 2013 első negyedévében. A befektetési alapok vonzerejét visszaigazolta a KBC Equitas 1300 fő megkérdezésével, az eco.hu pénzügyi-gazdasági portál olvasói körében végzett felmérése is.
A válaszadók harmada már a befektetési jegyeket preferálja a betét helyett. A felmérés meglepő eredménye, hogy a tőzsdei részvények megelőzték az állampapírokat a befektetői kereslet rangsorában. Ezt magyarázhatja ugyanakkor, hogy a portál olvasói az átlagosnál képzettebb és a pénzügyekben tájékozottabb, többnyire nagyvárosban élő, 30 év felettiek és 68 százalékuk férfi.
A felmérésből az is kiderült, hogy egyre népszerűbbek a külföldi értékpapírok, a válaszadók 56 százaléka egyaránt nyitott a hazai és külföldi értékpapírok iránt. A válaszadók 32 százaléka a Budapesti Értéktőzsde mellett főleg az európai piacokat venné célba, az alternatív befektetéseket keresők 24 százaléka ugyanakkor az amerikai befektetési lehetőségek között is válogatna. A válaszadók 21 százaléka viszont kizárólag magyar állampapírokba és részvényekbe fektetne.
A lakástakarék, a tőzsdei határidős ügyletek, az arany, az életbiztosítás, illetve az önkéntes nyugdíjpénztár kisebb érdeklődést váltott ki a gazdasági portál felmérésében résztvevők körében, ugyanakkor az arany és az önkéntes magánnyugdíjpénztár viszonylag sok válaszadónál jelent meg harmadlagos befektetési célként.
