Az MNB élénkítő lépéseit hónapok óta ígéri a kormány. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként, januárban azt mondta, hogy a jegybanknak „legalább 12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot. Szerinte a jegybanknak „pontosan azokkal” az eszközökkel kellene támogatni a növekedési fordulatot, amellyel a Fed, az EKB és a Bank of England él.
A szóban forgó eszközök egy részét az MNB már – több-kevesebb sikerrel – alkalmazta, más részük a magyar a piacon nem alkalmazható. Az állampapír-vásárlás, a kisvállalati hitelezés erősítése és – esetleg – a devizatartalék „mozgósítása” azonban ígéretes lehetőségnek tűnik – írja a portál, felsorolva azokat a „nemkonvencionális” eszközöket is, amellyel a jegybank élhet.
Korábban Matolcsy György konkrétan beszélt arról, hogy a jegybanknak tőkeinjekcióznia kellene a bankrendszert – mellesleg éppen ez az egyik legfontosabb dolog, amit az IMF is javasolt. Kiemelte azonban, hogy egyszerűen likviditást pumpálni a bankrendszerbe „óriási hiba lenne”. „El kell érni az inflációs célt, de eközben egy jól célzott hitelprogram hasznos lehet” – mondta, hozzáfűzve: a banknak lépésről lépésre nagyon lassan és óvatosan kell haladnia és „a központi banknak konzervatívabbnak kell lennie a kormánynál”.
Matolcsy György
Fotó: Kummer János
Varga Mihály a Wall Street Journal keddi számában azt mondta, a gyengébb forint támogatná az exportvezérelt gazdaságot, de ártana nagy számú magyar háztartásnak, vállalatnak és az államnak, amelyeknek mind van devizaadósságuk. A Matolcsyt váltó nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy egyszerre kell mérsékelni a külföldi devizakitettséget és segíteni az export növekedését.
A kormány a növekedés és a hitelezés ösztönzése érdekében jobban együtt akar működni a jegybankkal – mondta a miniszter, de hangsúlyozta, hogy a bank maga felel monetáris politikai döntéseiért. A jegybank előtt nyitva lévő egyik opció lehet, hogy államkötvényeket vásárol a másodpiacon, ahogy az Európai Központi Bank teszi, de “ez nem azt jelenti, hogy korlátlanul és feltételek nélkül” – jegyezte meg Varga Mihály.
A jegybanki kamatokat illetően a miniszter elmondta: a kormány nyilvánvalóan előnyben részesíti az alacsonyabb kamatokat, az viszont a jegybank dolga, hogy megálljon azon a határon, amelyen a kamatcsökkentés nem vált ki jelentős hozamemelkedést. “Azt hiszem az alapkamat még nem érte el ezt a küszöböt (…), de valószínűleg közeledünk hozzá” – vélte Varga Mihály.
