A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabálytalanságokat követett el a működése során.
A 18 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a 7 legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek.
Az ÁSZ elnöke elmondta: a számvevőszék vizsgálata arra jutott, hogy az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Az ÁSZ elnöke elmondta: a hatályos törvények szerint az MNB csak a nemzetgazdasági miniszternek adhatott volna át egyedi adatokat a bankokra vonatkozóan, és csak akkor, ha a bankok működése a pénzügyi stabilitást veszélyeztette volna.
Simor visszavág
Simor András az adatok átadásáról azt mondta, hogy az minden magyar ember érdeke volt, az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. A hvg.hu tudósítása szerint az ügyintézői hiba ismertetésével kapcsolatosan közölte, hogy a bankok hozzájárulásának megkérését előkészítették, a kiküldés viszont megkésett. A hiba feltárásáról pedig már az ÁSZ jelentés megjelenése előtt intézkedett, ahogy a szükséges írásbeli hozzájárulásokat is beszerezték, és az ÁSZ rendelkezésére bocsátják.
Az adatszolgáltatással senkit kár nem ért, az IMF sem támasztott igényt egyik bank felé sem az adatok kapcsán. Simor összegzésül elmondta: az ÁSZ megállapításával ellentétben, épp a pénzügyi stabilitás kockázatainak elkerülését eredményezte az adatátadás. Megnehezítette az ellenünk spekulálók dolgát, azokét, akik Magyarország pénzügyi bukására játszottak.
Ami az iratkezelő rendszer illeti, 2012 decemberében az egész rendszer auditálásra került. Előtte pedig nem kaptak felszólítást, hogy probléma lenne az iratkezelési rendszerrel, és maga az államigazgatás sem rendelkezett a megfelelő tanúsítványokkal. Az ÁSZ vizsgálattal kapcsolatban ugyanakkor belső vizsgálatot rendelt el a jegybank elnöke.
A fideszes Dancsó József kérdésére Simor elmondta, hogy az adatközlésről szóló hozzájárulást a kereskedelmi bankoktól úgy szerezték be, hogy amikor az ÁSZ felhívta erre a problémára a figyelmet, akkor kiküldtek egy levelet minden bankvezetőnek, hogy visszamenőlegesen járuljanak hozzá a adatközléshez – és ők ezt meg is tették. „Nem volt visszadátumozás, tavaly decemberi dátummal visszamenőlegesen járultak hozzá” – mondta Simor.
Szekeres Imre kérdésére válaszolva Simor elmondta, hogy akkor jelentett volna az adatátadás kockázatot, ha az adatokat az IMF Magyarország elleni spekulációra használja fel, vagy ebből a célból kiszivárogtatja. De ha valaki ezzel akarja nyilvánosan megvádolni az IMF-et, akkor sok sikert kíván neki.
Puch László (MSZP) a jelentéssel kapcsolatban azt firtatta, hogy ha 20 milliárdot tudott a Simor-féle jegybank megtakarítani, és az ÁSZ mégis a magas költségeket hányja a szemére, akkor kiváncsi lenne, hogy az előző vezetés alatt mekkora volt a pazarlás. Puck kérdezte volna Domokos Lászlót, hogy a vizsgálat miért nem terjedt ki a korábbi időszakra – de az ÁSZ elnökét nem lehetett kérdezni – írja a hvg.hu
Széles körű utóvizsgálatot akar a CÖF
A békemenetesek úgy vélik, hogy a „Gyurcsány–Bajnai-szövetség által kinevezett” Simor Andrásról joggal feltételezik, hogy politikai szimpátiája miatt túlzó kiszolgálója volt az IMF-nek. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány közleménye szerint: a pénzügyi-gazdasági szakma és a közvélemény jelentős része az ország szempontjából rendkívül károsnak tartja a most távozó elnök jegybanki tevékenységét.
A civil szervezet az MNB monetáris politikája, a jegybankelnök offshore cége, illetve korábbi fizetésének felemlegetése mellett felteszi a kérdést, hogy Simor miért nem jelezte előre a várható államcsődöt. Felróják neki azt is, hogy nem állítatta le a devizahitelek folyósítását. Állításuk szerint a bankelnök az IMF-et kiszolgálva támadta saját kormányát, és hivatkoznak az ÁSZ jelentésre is.
