A hatalmas terméskiesések miatt óriásit emeltek áraikon a gazdák – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb számaiból. Ez azért érdekes, mert az, hogy mennyibe kerül a kenyér, a tej, a hús, ami az asztalunkra kerül, nagyban attól függ, hogy az adott élelmiszert megtermelő gazdák miként árazzák be a kereskedőknek és feldolgozóknak továbbadott terményeiket.
Azt már régóta látni lehet, hogy az idén és jövőre jóval többet kell majd fizetnünk bevásárláskor. Ám az meglepetés, hogy mennyire megdrágultak a különböző termények – és ennek megfelelően a húsfélék is a gazdáknál. Dióhéjban: annyival emeltek az árakon – 13 százalékot – , hogy a brutálisan – 11 százalékkal – visszaeső termés ellenére nem csökkent a bevételük.
Még a krumpli se termett
A növényi termékek kibocsátásának volumene – előzetes adatok szerint – 19 százalékkal maradt el a tavalyitól. Az aszály a leginkább a kukorica termését vetette vissza: 40 százalékkal csökkent a kukorica volumene, ami majd a hús árába is be fog gyűrűzni. Az ipari növények mennyisége 12 százalékkal csökkent, elsősorban a repce jelentős, másodsorban a napraforgó mérsékeltebb terméscsökkenése következtében.
A takarmánynövények kibocsátási volumene 13, a kertészeti termékeké 11, a burgonyáé 15 százalékkal maradt el az előző évitől. Utóbbi növénynek az ára is csökkent, ami az előző évi jelentős raktárkészlet ármérséklő hatásának köszönhető.
A gyümölcsfélék termelési mennyiségének csökkenése az előző csoportoknál mérsékeltebb volt (2%-os), azonban figyelemre méltó, hogy e termékcsoport volumene 2009-ben érte el utoljára az előző évi szintet, azóta folyamatosan csökken.
Az állattenyésztésben nem volt ekkora mennyiségi visszaesés. Az előzetes adatok szerint az állatok közül a szarvasmarha és a sertés mennyisége csökkent, a baromfié nőtt; a termékek közül a tej mennyisége emelkedett, a tojásé viszont visszaesett, ami összefügg a tyúktartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás életbelépésével.
A gazdák jártak jól?
A növénytermesztésben 17, az állattenyésztésben 10%-kal emelkedett a termelőiár-színvonal. A gabonafélék, valamint az ipari és takarmánynövények esetében különösen jelentős (19–25%) áremelkedés volt.
Hozzá kell tenni: hiába emeltek, a gazdák sem jártak jól: Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a ráfordítások közül a takarmány- és energiaköltségek 14, illetve 7 százalékkal, a műtrágyák és talajjavító szerek átlagosan 11 százalékkal drágultak.
A munkaerőegységre jutó reáljövedelem így közel 16 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban. Ám ehhez a KSH hozzáteszi: ez 2011-ben viszonylag magas volt, tehát volt honnan esni.
