Versenyhátrányba kerülhet az EU-tagállamokkal szemben a magyar tőkepiac, ha kivetnék most a pénzügyi tranzakciós illetéket az értékpapír-ügyletekre is – állítja a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ). A két szervezet egyeztetéseket kezdeményez a kormánnyal.
Arra figyelmeztetnek, hogy ha az illetéket a többi uniós tagállamtól eltérő módon, mértékben és időben vezetik be, az veszélyt jelent a magyar tőkepiac jövőjére és a nemzetgazdaság belső finanszírozási képességére.
A BÉT és a BSZSZ jelezte, kész minden segítséget megadni a döntéshozóknak egy olyan javaslat kidolgozásában, ami előmozdítja az alapvető államháztartási célok teljesülését, ugyanakkor megőrzi a magyar tőkepiac versenyképességét is.
Közleményükben emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság javaslata a pénzügyi tranzakciós illeték közös rendszeréről jelenleg csak egyeztetési fázisban van, ezért sem annak végleges szerkezete, sem hatálybalépésének pontos részletei nem ismertek, ráadásul a bevezetés tervét több uniós állam ellenzi.
A bizottság hatástanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a tőkepiaci tranzakciók esetében tervezett tranzakciós illeték csak az unió más tagállamaival összhangban vezethető be. Ellenkező esetben ugyanis a szigorúbb szabályozást alkalmazó tagállamokból átterelődne az értékpapír-kereskedés és a befektetési szolgáltatások jelentős része a tranzakciós illetéket nem alkalmazó országokba.
Magyarországon a tervek szerint 2014. január 1-jétől a tranzakciós illeték kiterjed az értékpapír-ügyletekre is. Mértéke a származtatott ügyleteknél 0,01 százalék (ezek olyan ügyletek, amelyeknél feltételes követelésekről van szó – ilyen például a határidős vételi opció), minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék.
