Eredetileg 550 milliárdos kiadáscsökkentést ígértek 2012-re, és 2013–2014-re további 902-902 milliárdnyi mínuszt az állami költéseknél. Matolcsy György 2011 tavaszán a Széll Kálmán-terv 1.0 beharangozásakor összesen 2354 milliárd forintnyi költségvetési kiadáscsökkentő hatást prognosztizált 2012 és 2014 között. A különböző csomagok, egyéb intézkedések révén ezeket a tervezett megszorításokat (kiadáscsökkentés és bevételnövelés) már jócskán túlszárnyalták – derül ki a Ténytár blog gyűjtéséből. Az eddig már végrehajtott és még csak bejelentett kiigazító lépések révén már most 2653,8 milliárdnál tartunk, tehát több mint tizedével túlteljesítette célját Matolcsy. Pedig még két éve hátra van.
Miből jött össze a 2653,8 milliárd?
A chipsadóból, telekomadóból (2010), a hipermarketadóból, és az energetikai különadóból a Ténytár becslése szerint 202 milliárd folyt be. 455 milliárdot takarítottak meg a Széll Kálmán-terv 1.0-val (a foglalkoztatáson, a nyugdíjrendszeren, a közösségi közlekedésen, a felsőoktatáson, a gyógyszerkasszán és az állami és önkormányzati finanszírozáson spóroltak) és a bankadóból növelték a bevételeket.
További 294 milliárddal faragtak le a kiadásokból 2011-ben a konvergenciaprogrammal (a közszférailletmények, a szociális segélyek és a tartalék befagyasztásával, valamint a stabilitási alap zárolásával). Emellett 200 milliárdot zároltak a tartalékból is. Ez összesen 1613 milliárddal javította a költségvetés kiadási oldalát.
Az idei korrekció 287,5 milliárd körüli (Széll Kálmán-terv 2.0 + konvergenciaprogram), amiben benne van többek között a költségvetési szervek, fejezeti előirányzatok csökkentése, a gyógyszertámogatások megvágása, a távközlési különadó kivetése, az önkormányzati dologi kiadások befagyasztása és a háttérintézményeket érintő zárolások is.
Fotó: MTI / Kovács Attila
Ehhez jön hozzá még a nemrégiben bejelentett két kiigazító csomag 764 milliárdja, benne többek között a megemelt tranzakciós illeték, a pénztárgépek elektronikus bekötése, a közműadó, a segélyplafon bevezetése, a növekvő cafeteria-adókulcs és az, hogy a bankadót végül mégsem felezik meg. Főleg az utóbbi csomagnál már egyértelműen nagyobb hangsúlyt kap a bevételek növelése.
Ez utóbbi típusú intézkedéseknél mindig azt mondták, nem a lakosságot fogják terhelni. De mint már eddig is láttuk, végül az érintett szektorok valamilyen formában legalább részben átterhelték fogyasztóikra a terheket. Sokak szerint nem lesz ez másképp a most bevezetendő tranzakciós illetékkel sem, hiszen a bankok már dolgoznak az új díjszabásokon.
Egy szakértő azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy szerinte pont az az unortodoxia lényege, hogy nem közvetlenül adóztatják az embereket, hanem közvetve. A magyar ugyanis nem szeret adót fizetni. S ha nem neki kell lerónia az adót, akkor azt szinte észre sem veszi. Hiába, hogy végül is az ő pénztárcájában marad kevesebb.
Messze még a cél
A nemzetgazdasági miniszter azt is mondta tavaly tavasszal, hogy másfél-két év megfeszített munka kell a sikerhez. S hogy a Széll Kálmán-terv és az Új Széchenyi Terv együttesen 4-6 százalékosra emelik Magyarország potenciális gazdasági növekedési ütemét, és 300 ezerrel bővítik a foglalkoztatottak számát. Továbbá, hogy sereghajtóból éllovasok, megvert, lenyomott nemzetből Európa egyik legsikeresebb nemzete leszünk. A megszorítás már működik. Ami a gazdasági növekedést és a munkahelybővülést illeti – lehet, hogy ezen a téren mégsem sikerül hozni a számokat.
Legutóbb a minisztérium 1,6 százalékról 1 százalékra módosította a jövő évi növekedési kilátást. De például a GKI szerint inkább a stagnálás valószínű. A foglalkoztatásban ugyan van már javulás, de ebben vastagon benne van az is, hogy erőltetetten növelik a közfoglalkoztatottak számát. Ha az átlagban 68 ezer közfoglalkoztatottat kivesszük az adatokból, akkor a 300 ezres növekedés is elég messze van még.
Jön a harmadik Matolcsy-csomag?
Londoni elemzők további, 150-200 milliárd forintos magyar kiigazítási lépésekre számítanak. Az Európai Bizottság a jelek szerint a vártnál erőteljesebb álláspontra helyezkedett a magyar államháztartási deficitcél ügyében, ezért valószínűsíthető, hogy az Orbán-kormány hamarosan újabb egyenlegjavító lépéseket jelent be.
A Bank of America – Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői közölték: korábban arra számítottak, hogy Brüsszel elfogad egy „mérsékelt költségvetési elcsúszást”, amellyel jövőre 3 százalék felett maradhatott volna a GDP-arányos magyar költségvetési hiány.
