A kormányfő hétfőn bejelentett tízpontos munkahelyvédelmi akcióterve szerint felére csökkentenék a munkáltatói járulékot a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél. A tartósan munkanélküliek után az első két évben nem kell majd járulékot fizetni, a harmadik évben is csak a jelenlegi fele lehet a munkáltatói teher. A tervek szerint ugyanezek a szabályok lehetnek érvényesek a gyesről és a gyedről visszatérőkre is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője szerint jelenleg is működik a Start-kártyák rendszere, amely hasonló, munkaerő-piaci szempontból hátrányos csoportokat céloz meg, és korábban is voltak kísérletek a munkáltatói terhek csökkentésére.
Eddig azonban nem javult számottevően az érintettek helyzete, ráadásul az elért kisebb eredmények is kétségesek. A versenyszférában ugyanis jellemzően csak addig veszik fel az új alkalmazottat, amíg a foglalkoztatásával kapcsolatos kedvezmények érvényesek, így a hasonló lépések nem hoztak tartós munkahelybővülést. Adler Judit megjegyezte: attól is lehet tartani, hogy a járulékkedvezménnyel foglalkoztatottak kiszorítják a nem támogatott munkaerőt.
A kutatásvezető arról is beszélt, hogy becsléseik szerint egy cégnél a munkaerőköltségek (bér- és járulékköltségek együtt) átlagosan az összes költség ötödét teszik ki. Ezen belül 60 százalékra rúgnak a bér-, és 40 százalékra a járulékköltségek. Utóbbiból a munkaadó által fizetett járulékok felét engednék el.
Egyelőre az sem tudható, kikre vonatkozhat majd a kedvezmény. Adler szerint ha a már állományban lévőkre is érvényes lenne, akkor a miniszterelnök által említett 250 ezer embernél jóval többet érintene.
