A körbetartozásokról, számlázási láncokról szinte minden vállalkozásnak vannak rémtörténetei. Térségünkben messze vezetünk a késve fizetésben.
Az Atradius cég most jelentette meg a Fizetési Szokások Barométere kiadványát, amelyben 820 cég adata szerepel. A felmérésük szerint a magyar kisvállalatoknak azzal kell szembenézniük, hogy partnereik 34,4 százaléka csak a fizetési határidő lejártát követő egy hónapon belül fizet majd, míg egy mikrovállalkozás jobb ha tudja, hogy háromból egy vevője biztosan nem fizet majd időben.
A késedelmes fizetést nem meglepően likviditási gondokkal indokolják legtöbbször a cégek. A mértékét tekintve viszont kiugróan teljesít Magyarország, ugyanis a késve fizető cégek 96 százaléka erre az egyszerű indokra hivatkozik, míg nyugaton „csak” 66 százalék mondja ugyanezt.
A barométer szerint viszont attól legalább kevéssé kell tartaniuk a magyar cégeknek, hogy egyáltalán nem jutnak a pénzükhöz. A hazai, utólag fizetendő számlák 1,7 százalékát nem fizetik ki egyáltalán, ami kifejezetten jónak mondható a kelet-európai 2,6 százalékkal és a nyugat-európai 3,5 százalékkal szemben. Ennek elsődleges oka a viszonylag jól működő hazai követeléskezelés.
| Nemzeti Bank: nagy baj van |
| Egy friss MNB-jelentés szerint a külföldi tulajdonú magyarországi bankok anyaintézményei összesen 3500 milliárd forintot vontak ki a hazai piacról az elmúlt két évben. A bankok vállalati hitelportfóliójának már most mintegy negyede nem teljesítő vagy átstrukturált hitel, és ez az arány a következő két évben csak emelkedhet. A jegybank szerint a vállalati hitelpiac összeomlása is bekövetkezhet a bankszektor gyengülő hitelnyújtási képessége és továbbra is alacsony hitelezési hajlandósága miatt. |
Ugyanakkor a piaci szegmenseket figyelembe véve cseppet sem vigasztaló, hogy a legnagyobb hiányt a kisvállalkozások szenvedik el a nemfizetés miatt. Közel 2,5 százaléka a bevételeiknek soha nem fog megérkezni, ami forintosítva nagyjából 10-15 milliós veszteséget jelent cégenként. Ez, mivel a profitból kell finanszírozni, lenullázhat egy céget, illetve komolyan veszélyezteti a működését.
Viszont a magyar gazdaság kényszerhelyzetben van. Csak úgy működik, ha hiteleznek egymásnak a cégek. Ezt az adatok is alátámasztják, messze nálunk alkalmazzák leginkább a halasztott fizetési megoldást egymás között a cégek. Magyarországon a számlák értékének 72 százalékát hajlandóak átmenetileg meghitelezni. Ugyanez a kelet-közép-európai mutató 58,4 százalékot mutat, míg a nyugat-európai 52,5 százalékot.
Viszont pont az ilyen magas arányok miatt kellene jobban ügyeli a késedelmes fizetésből, illetve a nemfizetésből adódó kockázatokra. Egy magyar kis cég a kibocsátott számláinak 43 százaléka után 1-15 nap késéssel, 28 százaléka után 16-30 napos késéssel, 19,2 százaléka után 31-60 napos késéssel, 5 százaléka után csak 61-90 napos késéssel fog pénzhez jutni. 90 napnál nagyobb csúszással pedig a partnereinek 4,1 százaléka fizet. A 60-90 napos határ az, ami után a cégeknek érdemes azzal is tisztában lenniük, hogy nagyjából futhatnak a pénzük után.
