Azt értjük, hogy a telefonadót a szolgáltató fogja fizetni. Azt viszont nem, hogy ha a szolgáltató fogja fizetni, akkor miért szerepel a tervezetben az egyéni fogyasztóra vonatkozó tíz perces adómentes sáv (tudjuk, ez az, amit a Matolcsy nagymama telefonálási szokásai alapján szabtak meg). Na és azt sem, miért az előfizetőkre bontva szabnak meg adóplafont, magánszemélyekre havi 700 forintosat és cégekre előfizetésenként 2500-ast.
Nem úgy hangzik ez, mintha mégiscsak valami szerepe lenne az adófizetésben a fogyasztóknak? Mert ha a szolgáltató fizet, akkor nem egyszerűbb lett volna szolgáltatói szinten meghatározni a kedvezményt és az adóplafont? És mi lesz vajon az ingyenes perceket és sms-eket tartalmazó díjcsomagokkal, céges flottakedvezményekkel, vagyis a cégen belüli mérséklet díjú hívásokkal?
A fogyasztót nem terheli az adó
A szolgáltatók megkeresésünkre csak hétfői közleményükre hivatkoztak. Ebben nehezményezték, hogy míg az előzetes iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adóról volt szó, addig, a törvényjavaslatban már a szolgáltatókra kivetett adó szerepel. Abban nem tudtak segíteni, hogy mi lesz az ingyenes percekkel. Ez talán majd a végrehajtási rendeletből derül ki, ami azonban csak a törvény megjelenése utánra várható.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál is érdeklődtünk: lehet-e már tudni, hogy a speciális ingyenes hívásokat garantáló díjcsomagoknál (pl. családon belüli vagy településen belüli vagy cégen belüli ingyenes hívásokra, x db ingyenes sms-re vonatkozó díjcsomagoknál) is meg kell-e majd fizetni a 2 forintos telefonadót?
Az NGM azt válaszolta, a távközlési adó valamennyi telefonhívásra, üzenetküldésre vonatkozik. Vagyis ezek szerint az ingyenes percekre, üzenetekre és a kedvezményesekre is. Ez nem jól hangzik. Azonban a minisztérium azt is hozzátette: mivel a távközlési adót a távközlési szolgáltató fizeti, ezért a telefonhasználókat az adó nem terheli. Hiszi a piszi – tesszük hozzá magunkban.
Áthárítják?
A tárca is elismeri: a telefonszolgáltatók elméletileg átháríthatják az adót a fogyasztóra. Azonban az NGM álláspontja szerint ezt megakadályozza majd a piaci verseny. Az adóáthárítás azért sem lenne indokolt minisztérium nézőpontjából, mert hogy 2013. január 1-jétől a távközlési szolgáltatóknak már nem kell évente 51 Mrd Ft ágazati különadót fizetni. Igaz. Viszont addig is (egy fél évig) duplán fizethetnek, hiszen év végéig még él a különadó és júliustól már fizethetik a telefonadót is.
“A zemberek fizetnek”
Még az idén 30 milliárdot vár a kormány a telefonadótól (jövőre éves szinten nem 60, hanem „csak” 52 milliárdot), plusz a második félévre eső különadó 25,5 milliárd. Az összesen 55,5 milliárd. Fél év alatt tehát egy egész évnyi különadónál is többel vennék le a telefontársaságokat. És a minisztérium így is bízik abban, hogy ezt a terhet nem hárítják ránk a szolgáltatók. Példálóznak a baleseti adóval, mondván, hogy az új adó ellenére nem nőttek, hanem csökkentek a biztosítási díjak. Másként látja ezt az Ernst and Young szakértője. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nem lehet kétség afelől, hogy végül a lakosság fogja megfizetni az új sarcot.
A szolgáltatóktól olyan részletekre, mint hogy vajon emelnek-e árat az új adó miatt, és ha igen, mikortól, egyelőre nem kaptunk választ.
