A majdnem 24 ezer civil szervezet közül egy sportegyesület, egy kápolnafelújító alapítvány és egy faluszépítő egyesület gyűjtötte be a legtöbb egy támogatóra eső szja-adományt. Ezeknek az alapítványoknak kevés támogatójuk volt, ám azok jelentős része mesés – és, jegyezzük itt meg dicsérően, legálisan leadózott – jövedelemmel büszkélkedhet. Utóbbiak mégis olyan alapítványoknak ajánlották fel egyszázalékukat, amelyekről szinte senki nem hallott még.
A Hír24 utánajárt a gazdagok körében sikeres alapítványok támogatás-toborzó stratégiájának: vajon hogyan érik el, hogy a rengeteg ismertebb civil szervezet közül pont nekik adják adópénzüket gazdagok. Az derül ki: szinte mindig valamilyen személyes érintettséget lehet sejteni a háttérben. Van, ahol a baráti körből kerültek ki az adakozók, máshol a polgármester vetette be kapcsolatait, hogy gazdag szja-adományozókat gyűjtsön.
Sok kicsi sokra megy (Fotó: Northfoto)
Egyből 1 millió
A Hodos FC számlájára tavaly több mint 133 ezer forint szja-adomány érkezett – nyolc embertől. Idén viszont egyetlen személytől több mint egymillió forint folyt be. Ha az egy főre eső szja egy százalékokat nézzük, akkor ez az összeg vezeti a ranglistát. Ahhoz, hogy valakinek ennyi legyen az éves személyi jövedelemadója egy százaléka, a havi szja-alapjának több mint 53 millió forintnak kell lennie.
Hogy kitől érkezhetett ez a gigantikus egyszázalék, azt nem sikerült egyértelműen kideríteni, az adakozók adatai ugyanis nem nyilvánosak. Azokat a NAV sem adhatja ki. Az alapítványok sem kapnak erről kimutatást, ha sejtik is ki lehet, érthető okokból nem adják ki a jól kereső támogató nevét. Az egyesület képviselőjétől is csak annyit tudtunk meg, hogy a játékosok, ismerősök, barátok rendelkeznek a javukra. Némi nyomozás után azonban találtunk egy ismert brókercégnél egy vezetőt, aki megerősítette nekünk, hogy az egyszázalékát valóban a fociklubnak adta, amellyel azonban időközben megszakította a kapcsolatot. Hogy ő volt-e a nagy adományozó, azt persze nem lehet tudni.
A Hodos FC baráti kör, ahol csaknem húszan fociznak. A működést a tagi befizetésekből és az szja 1 százalékából fedezik. Az 1 százalékokat a focihoz szükséges dolgokra, cipőre, mezre költötték, abból fizették a nevezési díjakat, és a pályabérletet az edzésekhez. Még nem tudják, fognak-e a jövőben egész éves elfoglaltsággal járó bajnokságokra nevezni, mert úgy érzik, kiöregedtek. Valószínűbb, hogy kispályás meccseken vesznek majd részt, alkalmanként. Az 1 százalékokat továbbra is gyűjtik – tudtuk meg Galambos Tibortól, a klub képviselőjétől.
|
Kik gyűjthetik? |
|
2012-ben annak a civilszervezetnek lehet felajánlani az egy százalékot, amely legalább 2 éves (azaz 2010. január 01. előtt) alakult meg hivatalosan. Közhasznú szervezet esetében pedig legalább 1 évesműködésszükséges. A civilszervezeteknek nem szükséges előre bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) felé, hogy 1 százalék gyűjtésére jogosultak. |
A Szapáry-kápolna felújítását egy 19 milliót kereső ember támogatta
A Szolnok megyei Tiszaburán 6 civilszervezet is gyűjti az egy százalékot. A gazdagok körében a legeredményesebb a „Pusztataskony kápolna felújításáért alapítvány” volt, amelynek az idén egyetlen támogató küldött csak szja-adományt, de az több mint 378 ezer forint volt. E szerint az adakozó havi szja-alapja több mint 19 millió forint volt 2010-ben.
Az idei adományt azonban lehet, hogy nem kapja meg az alapítvány, mert a NAV kizárta az adománygyűjtésből a szervezetet. A Szapáry-kápolna felújítását egyébként 2011 őszén fejezték be, s ehhez 32 millió forint állami és uniós segítséget is kaptak. Az alapítvány elnöke Szapáry György amerikai nagykövet, Orbán Viktor volt főtanácsadója. E-mailben megkerestük, vajon miért nem gyűjtheti az idén az egy százalékot az alapítvány, de válasz nem érkezett tőle.
A 2800 lakost számláló községben Farkas László polgármester szerint amúgy igen nagy a munkanélküliség. Tiszabura adósságrendezési eljárás alá került a közelmúltban, és előfordult, hogy kikapcsolták a gázt a közintézményekben, mert az önkormányzat nem tudta fizetni a számlákat.
|
Az “igazi” magánalapítvány: a feleség egyesülete |
|
Azt gondolná az ember, biztos, hogy van olyan gazdag, aki még az egy százalékával is garasoskodik, s például felesége – érdemi működést nem mutató – alapítványának adja egyszázalékát. Ám ez nem is olyan egyszerű, ezért aligha érné még erre fiktív alapítványt létrehozni. A civilszervezetek alapítását és az egy százalékok felajánlását is törvény szabályozza. Alapítványt magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság hozhat létre, tartós közérdekű célra. Az alapítvány elsődlegesen nem folytathat gazdasági tevékenységet. Az egyesület alapításához legalább tíz tagra van szükség, meg kell határozni a célt, megírni az alapszabályt, kiválasztani a vezetőket, és meghatározni a tagdíjakat. A beadványok szakszerű elkészítéséhez jól jöhet az ügyvédi segítség. |
Hárommillió, jó kapcsolatok révén
Észak-Somogy leghátrányosabb helyzetű települése a 300 lelkes Gyugy, tudtuk meg Jelenka György polgármestertől. Civilszervezetük, az általa alapított „Legyen szebb a mi falunk egyesület”, viszont nagyon is sikeres az eg yszázalékok gyűjtésésben. Pedig a helyiek a falu vezetője szerint nem igazán tudják támogatni az egyesületet. Hogy ismertebbek legyenek, és minél több 1 százalék gyűljön, a környékbeli lapokban hirdetik magukat – tudtuk meg Tóthné Szabó Erikától, az egyesület képviselőjétől. Hogy ez milyen hatékonyságú, az nem derült ki. Viszont a polgármester elárulta, ő hogyan tett az ügy érdekében: mozgósította kapcsolatait, s a jól kereső ismerőseit megkérte, a falu egyesületének küldjék az szja egy százalékát.
A diszkréció jegyében azonban nem árulta el, kiket keresett meg. Az idén 13-an ajánlották fel adójuk egy százalékát nekik, amiből több mint 3 millió forint gyűlt össze. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 13 millió forint volt az adakozók havi szja-alapja. A befolyt pénzeket hasznosan költik el: a közelmúltban támogatták az útépítési terveket (felhőszakadás esetén a falu egy részét elönti a víz, hogy ezt megakadályozzák, speciális út készül), régebben sportpályát, játszóteret építtettek. Mostanában közösségi és gyerekprogramokat szerveznek, fásítanak, virágosítanak, szépítenek. Nagy ambíciójuk, hogy legyen egy új művelődési házuk – mondta az egyesület képviselője.
Magánügynek tekintik
Ezen a ponton persze meg kell jegyeznünk: könnyen lehet, hogy sok gazdag ember támogat olyan népszerű célokat, mint a rákos gyerekek megmentése vagy a Bátor Tábor, vagy épp a Rex kutyaalapítvány, ám az ő nagy adományaik belesimulnak a sok kisebb jövedelmű adakozó miatt az átlagba, és emiatt láthatatlanná válnak. Ezért kérdeztük meg a 10 leggazdagabb magyart: ők kinek küldik a felajánlást.
Azt hittük, büszkén vállalják majd az általuk támogatott célokat, ám elég tartózkodónak bizonyultak: egyedül Csányi Sándor árulta el, kinek adta. Az OTP vezére hét éve támogatja a saját alapítványán keresztül a hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekek képzését. Jövedelemadója 1 százalékával is ezt az ügyet szolgálja: azt minden évben a Csányi Alapítvány számára ajánlja fel – tudtuk meg. Az idén 546-an támogatták már ezt az alapítványt, és több mint 31 millió forint gyűlt össze. Az adományozók havi szja-alapja átlagban megközelítette a 3 millió forintot. Egyszóval nem a szegények támogatták Magyarország leggazgabb emberének alapítványát.
A top 2-9. helyezett leggazdagabb magyartól nem kaptunk választ, egyedül a 10. leggazdagabb, Pap Géza, az Olajterv vezére válaszolt még. Ezt írta: „Mi köze az én magánügyemhez?”.
