Gazdaság

Milliárdokat költünk húsvétkor

Sonkát és csokoládéfigurát főként a 40 évnél idősebb háziasszonyok vásárolnak. A csokinyulak ára és minősége viszont eléggé széles skálán mozog.

A kisgyermekes háztartások helyett a negyvenes vagy idősebb háziasszonyok nagybevásárlásai mozgatják a húsvéti csokoládéfigura– vagy sonkapiacot – derült ki a GfK Hungária felméréséből. Az ünnepek idején nem feltétlenül elsődleges szempont az alacsony ár: a márkatermékek és a drágább termékváltozatok is az éves átlagnál szélesebb vásárlóközönséget vonzanak.

A hipermarketek vezetnek

Tízből három háztartás vásárol húsvéti csokoládéfigurát – ez az arány hasonló a karácsonyi figurák esetében tapasztalthoz. Ugyan 2011-ben a legtöbben már a diszkontokban vásároltak ilyen terméket, a megvásárolt összes húsvéti csokoládéfigura mennyiségét tekintve továbbra is a hipermarketek vezetnek.

A háztartások többsége márkás csokit választott, csak az összes vásárló egyötöde döntött – részben vagy egészben – a boltok sajátmárkás terméke mellett. Még a diszkontokban is valamivel több vevője volt a márkás, mint a sajátmárkák figuráknak. Ez utóbbi helyen a márkázott és sajátmárkás termékekre költött összeg szinte azonos, viszont az átlagárak jelentős eltérése folytán az értékesített mennyiség mintegy 60 százalékát a sajátmárkák adják.

Az ötvenes éveikben járó, kisvárosban élő, kiskorú gyermeket már nem nevelő, 1-2 fős háztartások választanak inkább olcsóbb, sajátmárkás terméket, míg a kisgyermekes nagycsaládok kosarába átlag feletti mértékben kerül márkatermék, különösen a kisebb településeken.

Nem minden olcsó nyúl rossz

A Tudatos Vásárlók Egyesülete szétnézett a hazai piacon, és letesztelt 18 csokinyulat – elsősorban – táplálkozásbiológiai szempontból. A tesztben 40 és 100 gramm közötti termékeket vizsgáltak a csomagoláson feltüntetett és a főbb fogyasztóvédelmi információk alapján. A nagyobb szupermarketekben (Auchan, CBA, Kaiser’s, Lidl, Match, Penny Market, Spar, Tesco) kapható termékeket nézték meg, a biotermékhez a Mammut üzletház bioboltjában jutottak hozzá. Az egyesület felhívta a figyelmet, hogy a tesztet a teljesség igénye nélkül végezték, és a céljuk az volt, hogy átfogó képet adjanak a jelenlegi csokoládényúl-kínálatról, ezért különböző minőségű, árú, méretű és gyártójú termékeket választottak.)

A vizsgálat során nem találtak olyan terméket, amely minden, az általunk felállított – táplálkozásbiológiai szempontból objektív – paramétereknek, értékkritériumnak egyidejűleg maximálisan megfelelt volna. Például az összesítésben jól szereplő termékek is tartalmaznak egy-két allergént, iletve a biotermék kivételével minden nyuszi tartalmazott adalékanyagot.

A lista élén az After Eight mentolízű étcsokoládé nyúl áll, két pont lemaradással ezt követik a Szerencsi Diabon nyuszi figura fruktózos tejcsokoládéból (amit cukorbetegek is fogyaszthatnak) és a Szerencsi nyuszi figura étcsokoládéból. A jó helyezést annak köszönhetik, hogy magas a kakaó szárazanyag-tartalmuk, nem tartalmaznak hidrogénezett növényi zsiradékot, valamint címkéjük viszonylag jól olvasható. A negyedik a Bio Húsvéti nyuszi tejcsokoládéból termék lett. A címke szerint minden összetevője biogazdálkodásból származik, továbbá nem tartalmaz növényi zsírt, adalékanyagot és mesterséges aromát sem. Az egyesület azonban hiányolta a tápanyag-tartalomra vonatkozó információkat, azért csúszott le a dobogóról a termék.

Sereghajtóként a Dalcetta Kft. által forgalmazott nyúl figura végzett, amely kakaós tejmasszából készül. A rossz szereplés további okai: e terméknek nem volt kakaó szárazanyag-tartalma, ezzel szemben viszont növényi zsírt, számos adalék- és aromaanyagot tartalmaz, a címkén pedig nincs feltüntetve sem a tápanyagtartalom, sem a tárolási feltétel.

A tejbevonó masszából készült termékekhez lényegesen alacsonyabb árfekvésben lehet hozzájutni. Összességében elmondható, hogy a különböző összetételű csokoládényulak ára igen széles skálán mozog. Amíg a legolcsóbb termékből egy kilogrammnyi 1000 forintért vásárolható meg, addig a legdrágább (bio) termék ennek több mint a tízszereséért, 11 125 forint/kg áron kapható. A vizsgálaton az első öt helyezést elért nyulak között is találtak az átlagár (5000 forint/kg) alatti termékeket (a 2. és a 3. helyezett). Az utolsó öt helyen végzettek között pedig ezen átlagár felettieket is felfedezhetünk: Kit Kat és Smarties tejcsokoládé nyulak. (A teljes lista itt olvasható.)

Húsvétkor több húst veszünk

A friss és tőkehúsok, valamint a húskészítmények hagyományosan előkelő helyen szerepelnek a hazai lakosság étrendjében, húsvétkor pedig különösen jól fogynak ezek a termékek. Az előző húsvéti szezonban a háztartások fele – kétmillió háztartás – vásárolt kötözött, füstölt és/vagy főtt húst és sonkát összesen mintegy 6200 tonna mennyiségben, 7 milliárd forint értékben – mondta el Sánta Zoltán, a GfK Hungária Client Group Leadje. „A megvásárolt mennyiség valamivel több, mint felét hipermarketekben és szupermarketekben szerezték be a háztartások” – nyilatkozott a szakember.

A húsvéti sonkavásárlók szociodemográfiai jellemzőit vizsgálva két fontos választóvonal figyelhető meg: a 40 évesnél idősebb háziasszonyok, valamint a nagyvárosokban és Budapesten élő háztartások a sonkatermékek fő vásárlói (arányuk minden csoportban 40 százalék feletti). A fiatalabbak és a kisebb településen élők körében sokkal kevésbé vesznek ilyen termékeket. A mennyiséget tekintve is az idősebb háztartások dominálnak: az 50 év feletti nők vásárolják a teljes mennyiség mintegy kétharmadát. A nagyvárosok dominanciája a volumen tekintetében már nem érhető tetten: a városlakók egy-egy alkalommal csupán 80-90 dkg sonkát visznek haza, míg a kisvárosok és a kisebb falvak lakosainál ez a mennyiség 1,25 kg körül alakul.

A húsok és húskészítmények azon kategóriák közé tartoznak, melyek eredetének a vásárlók nagyobb figyelmet szentelnek: a lakosság körülbelül kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a tőkehúsok és a húskészítmények vásárlása során is nagymértékben figyel a termékek eredetére. Minél idősebb és iskolázottabb valaki, annál inkább érdekli, hogy a megvásárolni kívánt termék hazai eredetű-e.

A sonkafogyasztással együtt a mustár és torma vásárlóinak száma is növekszik az ünnepek idején, az értékesített mennyiség pedig ezekben a hónapokban mintegy másfélszerese az átlagosnak.

Az FN24 a hétvégén összeállított egy bevásárlókosarat, kattintson!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik