Gazdaság

Olcsóbb lehet a posta

Elkészült az új postatörvény-tervezet, mely jövőre megszüntetné a Magyar Posta monopóliumát. Van azonban néhány pont, ami lehűtheti a piacra betörni készülők érdeklődését. Kérdés, hogy olcsóbb lesz-e a levélfeladás.

Magyarország uniós kötelezettsége, hogy jövő januárra megszüntesse a Magyar Posta monopóliumát, vagyis utolsóként az 50 gramm alatti küldemények (levelek) piacát is megnyissa. Ehhez végre elkészült az ezt lehetővé tévő új postai törvény.

Ha megnyílik a piac, annak előnyeit valószínűleg az ügyfelek is érezhetik majd, ami leginkább a tömeges levélforgalmat bonyolító kkv-knál jelentkezhet. Hiszen eddig kizárólag a Magyar Postánál adhatták fel a(z 50 gramm alatti) leveleiket, és az ott szabott árakat kénytelenek voltak elfogadni. Ha viszont verseny lesz, akkor választhatnak majd vagy az ár, vagy a szolgáltatások minősége alapján is. Eddig csak az 50 gramm feletti küldeményeknél volt szabad a piac.


Fotó: MTI / Balaton József

Az osztrákokat érdekli az új lehetőség

Az osztrák posta logisztikai szolgáltatásaival 11 európai országban van jelen. Ausztriában leginkább postaként működnek, de telefonokat, írószert, irodaszert is lehet vásárolni náluk. Rengeteg a vállalkozásba kiadott posta is, ahol a kötelező feladatokon kívül más szolgáltatást is nyújthatnak a szerződött franchise partnerek.

Az osztrák posta magyarországi leányvállalata, a Feibra Kft. tervezi, hogy jövőre belép az 50 gramm alatti küldemények kézbesítési piacára, de nem a lakosságot céloznák meg, hanem inkább a kkv-kat, közszolgáltatókat, nagyvállalatokat. 22 éve foglalkoznak kézbesítéssel, és 7 éve az osztrák posta tagjai. 50 gr feletti címzett küldeményből tavaly 3 milliót, címezetlenből pedig 1,4 milliárd darabot szállítottak ki, s nagy vonalakban lefedik az országot. 5 napon belüli kézbesítést vállalnak.

Olcsóbb lesz-e?

Az EU az áraknál a következő elvárást fogalmazta meg a piacnyitáshoz: különösen a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára lesz előnyös, mivel minőségi javulást, több választási lehetőséget, érzékelhető árcsökkentéseket, innovatív szolgáltatásokat és üzleti modelleket hozhat majd. Megnéztük, mit jelenthet ez konkrétan.

A Feibra az 50 gr feletti küldeményeket ma szerződéstől függően akár 10-15 százalékkal is olcsóbban viszi ki, mint a posta. Ennél fontosabb versenyérvük azonban, hogy náluk minden küldemény vonalkóddal ellátott, így nyomon követhető, hogy éppen hol van. A Magyar Postánál ezzel szemben csak az ajánlott küldemények utánkövetése megoldott ma. Ha a Feibra belép az új piacra, az 50 gr alatti küldeményeknél valószínűleg nem lesznek jelentősen olcsóbbak mint a posta, de a piac meghódításánál a küldemények utánkövetése is fontos érv lehet. Az utánkövetés egyébként minden a postapiacra belépett szolgáltatónál kötelező, csak a postánál nem.

A Magyar Postát is megkérdeztük, várható-e árcsökkentés, s ha igen, milyen szolgáltatásoknál, de erre a kérdésünkre nem reagáltak.

Aggályos pontok a tervezetben

Hogy a Feibra végül beszáll-e az 50 gr alatti küldemények kézbesítésébe, az attól függ, mi lesz a végleges törvényben. A postatörvény-tervezet jó néhány pontját aggályosnak tartják, és az a véleményük, hogy nem mindenhol fogalmaz egyértelműen.

Kérdés részükről például az, mit kell vállalniuk és mennyit kell majd fizetniük arra a számlára, amiből a 2020. december 31-ig az egyetemes szolgáltatásokat ellátó Magyar Posta költségeit egészítik ki. Az egyetemes szolgáltatás azt jelenti, hogy a Magyar Posta köteles lesz kiszolgálni azokat a kieső területeket is, amelyeken nem működtethető nyereségesen a postai szolgáltatás. A posta finanszírozásába minden a piacra lépő vállalkozónak be kell szállnia, aki engedélyt kap az 50 gr alatti kézbesítésre. Annyit lehet tudni, hogy a nettó árbevétel meghatározott arányában kell fizetni, de hogy hány százalékot, az még nem derült ki. S mivel az árbevétel után kell fizetni, ez azt jelenti, hogy a veszteségesen működő szolgáltatóra is rárakják ezt a terhet.

A ritkábban lakott területeken is be kell vállalni a kézbesítést

A tervezet szerint csak bizonyos népsűrűség alatti területekre léphetnek be az új postai szolgáltatók. A megfogalmazás szerint: „a piacra belépni szándékozó kérelmező által kézbesítési területként megjelölt település vagy települések népsűrűségének súlyozott átlaga nem lehet magasabb, mint az országos népsűrűség két és félszerese”. E szerint ha valamelyik szolgáltató csak egy-egy nagyobb városba szeretné betenni a lábát, akkor ezt nem teheti meg, csak ha bevállalja mellé, hogy a környező kisebb népsűrűségű településeken is a kézbesít.

Arra sincs például lehetőség, hogy a szolgáltató csak Budapesten vállalja az 50 gr alatti küldemények postázását, de ugyanez igaz mindegyik megyeszékhelyre és számos nagyobb városra is. A KSH utoljára ilyen mélységű népsűrűségi adatokat a 2001-es népszámlálásnál közölt. (A 2011-es még nincs ilyen szintig feldolgozva.) Ez alapján például Pest megyében 41 olyan település van, ahol a népsűrűség meghaladja az országos átlag 2,5 szeresét, s országosan 7 községet is találtunk, amelyek kiesnek ezen a rostán. Viszont ha a szolgáltató egy-egy megye minden településén elvállalja a kézbesítést, akkor a legfrissebb népszámlálási adatok alapján megfelel a feltételeknek (Pest megyénél Budapest kivételével).

Némileg lehűtheti az érdeklődést, hogy a hivatalos iratokat csak a MP kézbesítheti majd. Ezek forgalma pedig jelentős tétel az 50 gr alatti küldemények piacán, hiszen a magánlevelezés lassan kihalóban. Viszont a céges levelezés még így is elég vonzó piacot jelenthet.


Fotó: MTI / Mohai Balázs

A Magyar Posta is készül a piacnyitásra

A Magyar Posta Zrt. fejlesztésekkel készül a piacnyitásra, de ahogy válaszukból kiderül, nem kifejezetten a kézbesítési vonalra összepontosítanak. 2010-ben a pénzforgalmi és lakossági megtakarítási szolgáltatások megújításába fogtak bele. Eddig ugyanis nem rendelkeztek dematerializált (elektronikus úton létrehozott) állampapír-forgalmazási képességgel. Ezzel, ahogy írták, szolgáltatási skálájuk teljes lesz: a vidéki kistelepülések elektronikus csatornákat nem használó lakosai részére kínált fizikai állampapírok forgalmazásától az online fiókokban személyes megjelenést kívánó dematerializált papír értékesítésen át a fiatalabb, internetet használó ügyfelek részére nyújtott elektronikus megoldásokig terjed.

Beszálltak még a díjbeszedésbe, mérőóra-leolvasásba és beindult inverz hibrid szolgáltatásuk (a beérkező papírlevelet elektronizálják és így juttatják el az ügyfélnek) az Elektronikus Posta Központ segítségével. Piacaikat meg kívánják tartani, csakúgy, mint minden piacon lévő szolgáltató vállalat – írták megkeresésünkre.

A postatörvény-tervezet a kormany.hu-n érhető el. A szaktárca a tervezettel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat 2012. április 4-ig várja. Annak érdekében, hogy az új szabályozás megismerésére valamennyi érdekelt számára megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre, várhatóan már a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a törvény hatályba lépését az uniós kötelezettségekhez igazodva 2013. január 1-jével javasolja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik