A 2012. eleji, pénzpiaci finanszírozási krízissel fenyegető helyzethez képest februárban a forint árfolyama közel 10 százalékkal erősödött, az állampapír-kibocsátások sikeresebbek és alacsonyabb hozamúak lettek, a CDS felár több mint 200 ponttal csökkent. Ebben a nemzetközi és hazai folyamatoknak egyaránt szerepe volt. Egyrészt emelkedett a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ami részben a világ jegybankjainak, így az EKB-nak a likviditásbővítő magatartásából táplálkozott. Másrészt a piacok a békülékenyebb kormányzati retorika alapján viszonylag gyors megállapodást „áraztak be” Magyarország és az IMF között. Ám mindez füstbe mehet, ugyanis három és fél hónappal az IMF-fel való kapcsolatok újrafelvételének bejelentése után még a hivatalos tárgyalások megkezdéséről sem született megállapodás – olvashatjuk a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésében.
Sikernek látszott a vártnál és az EU-átlagánál kedvezőbb IV. negyedévi magyar GDP-adat, noha ebben döntő szerepe a mezőgazdaság számára kedvező időjárásnak volt. Ugyanakkor még a 2012. februári kamatszintek is olyan magasak, amelyen a GKI szerint a magyar államadósság hosszú távon nem finanszírozható.
Veszélyt jelenthetnek a rögtönzések
A gazdaságkutató szerint egyelőre nem látszik az a fordulat, amely pedig elengedhetetlen lenne az európai piacgazdaságokban szokásos jogbiztonság helyreállításához, a költségvetési folyamatok tartós kiigazításához. Az EU kritikáival, sőt kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatos értetlenség, az eddigi gazdaságpolitikával való folytonosság hangsúlyozása, az egyeztetések nélküli rögtönzések változatlan gyakorlata – a felsőoktatási keretszámoktól az árfolyamgát egy évvel való meghosszabbításáig – kétségeket támaszt a nemzetközi intézményekkel való gyors megegyezésre való törekvés őszinteségével kapcsolatban.
Az MNB függetlensége melletti kormányzati kiállás bizalomnövelő hatását kioltja a monetáris tanács régi és új tagjai között nyilvánvalóvá vált megosztottság. Az IMF-tárgyalások megkezdésének elhúzódása újabb sokkot okozhat Magyarország pénzügyi megítélésében. A megállapodásnak továbbra sincs alternatívája, az időhúzás csak elmélyíti a krízist, s ez paradox módon növekvő terhekkel járó válságkezelést kényszeríthet ki.
Recessziót vár az EU
Az EU legfrissebb előrejelzése 2012-re az euróövezetben 0,3 százalékos visszaesést valószínűsít, a régiós országok közül csak Magyarország esetében várnak (0,1 százalékos) recessziót.
A GKI pesszimistább, fenntartja, 1,5 százalékos visszaesést tartalmazó előrejelzését. Pusztán a tavalyi agrárnövekedés elmaradása mintegy 1 százalékponttal csökkenti az idei GDP-t. Bár az ipari kivitel az autógyártó beruházások termőre fordulása miatt dinamikus lesz, az európai dekonjunktúra, a Nokia és a Malév kiesése mérsékli az ütemet.
A belföldi kereslet jelentősen csökken. A lakosság fogyasztása a reálkeresetek 3,5 százalékos csökkenése, a foglalkoztatás jó esetben is csak statisztikailag kimutatható stagnálása, valamint a társadalmi juttatások csökkenése miatt – a végtörlesztett, valamint az árfolyamgátat igénybevevő devizahitelesek rövid távú terheinek enyhülése ellenére – 2,5 százalékkal mérséklődik. A beruházások a piac- és forráshiány, valamint a jogbizonytalanság, a tőke elfordulása miatt 4 százalékkal tovább csökkennek.
2,9 százalékos lehet a deficit
2011-ben az úgynevezett strukturális deficit a GDP 6 százaléka körül lehetett, ennek leszorítása magyarázza a 2012. évi szigorításokat. A költségvetési tartalékok már nagyrészt megpántlikázottak, ugyanakkor számos elígérkezésnek – például egészségügyi béremelés, BKV – nem látszik a fedezete.
A 2012-re tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése a GKI szerint valószínűtlen. Ugyanakkor a kormányra nagy nyomás nehezedik, hogy a hivatalosan még mindig nem várt visszaesés esetén is 3 százalék alatt maradjon a deficit. Az előrejelzés szerint 2,9 százalék körüli 2012. évi hiány valószínű. Ehhez – részben az IMF-tárgyalások által meghatározott területeken – többszöri, az év egészében 200-300 milliárd forintos korrekciókra lesz szükség.
