Gazdaság

Támogatják az árfolyamgát módosítását

A javaslat szerint a devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt a bankok és az állam vállalja magára.

Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága hétfői ülésén egyhangúlag támogatta a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvénymódosító javaslatot, amely az árfolyamrögzítést 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig terjesztette ki. A törvény elfogadása esetén 2012. április 1-jén lép hatályba.

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szóbeli kiegészítésében elmondta: a kormány és a Magyar Bankszövetség 2011. december 15-én kötött megállapodásának végrehajtását célozza, amelynek nyomán a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítése, pontosabban annak módosítása történik meg.

A javaslat szerint a devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt a bankok és az állam vállalja magára, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámla hitelre vonatkozó szabályok szerint.

A módosító javaslat azt rögzíti, hogy a pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában.

Nátrán Roland arról is beszélt, hogy az a 4-5 ezer devizaadós, aki az árfolyamrögzítésre a korábbi javaslat ismeretében jelentkezett, természetesen átléphet ebbe a módosított árfolyamrögzítési konstrukcióba.

A helyettes államtitkár ismertette azt is, hogy a javaslat értelmében, ha a közszférában dolgozók által korábban beadott végtörlesztési konstrukció valamilyen oknál fogva meghiúsult, akkor a kérelmezők átválthatnak az árfolyamrögzítési konstrukcióra. A törvényjavaslat szerint a közszférában dolgozók a gyűjtőszámla hitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást vehetnek igénybe, amelynek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni.

A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és helyette az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február 1-jétől a gyűjtőszámla hitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-jéig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek.

Az árfolyamrögzítési konstrukciót igénybe vehetik azok a devizaadósok is, akik lízing konstrukció keretében vették fel az ingatlanhitelt.

A bizottsági vitában felszólalt a szocialista Puch László, akinek kérdésére a helyettes államtitkár elmondta, hogy az önkormányzatoknál dolgozók is köztisztviselőnek illetve közalkalmazottnak minősülnek és élhetnek az ebbe a körbe tartozók az árfolyamrögzítési kamatkedvezményével.

Vágó Gábor (LMP) azt szorgalmazta, hogy a későbbiek során a devizaadósokkal kapcsolatos további tárgyalásokba vonják be a hitelezők érdekképviseleti szervezeteit.

Szekeres Imre hozzászólásában felvetette, hogy a törvényjavaslat költségvetési hatásai átnyúlnak a következő kormány időszakára is, hiszen az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt a bankok és az állam vállalja magára, márpedig az állam csak a költségvetés terhére vállalhat kiadást.

A bizottság egy jobbikos és egy független képviselői tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a második napirendi pontként tárgyalt országgyűlési határozati javaslatot, amely a gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírását támogatta.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik