Nem adják el kínai befektetőnek a Malévet – derült ki Fellegi Tamás fejlesztési miniszter tájékoztatóján hétfőn, ahol Fellegi bemutatta a minisztérium által kiadott, a Malévról szóló „Fehér Könyvet”.
A miniszter elmondta: soha nem is volt szó arról, hogy kínaiak megvennék a Malévet, arról viszont igen, hogy egy – Demján nevével fémjelzett – magyar befektetői csoporttal közösen új nemzeti légitársaságot hoznának létre. A kínai befektetők azonban végül nem tudtak olyan üzleti tervet kidolgozni, s elfogadni, amely garantált megtérülést biztosított volna nekik a jelenlegi világgazdasági helyzetben, így azután elálltak az üzlettől.
A miniszter elmondta: előrehaladott tárgyalásokat folytatnak több európai légi céggel a Malév privatizálásáról, de ezekről részleteket titoktartási kötelezettsége miatt nem mondhat.
Fellegi arról is beszélt: szóbeli megállapodást kötött Almunia versenypolitikai uniós biztossal, hogy addig nem értékesítik a Malévet, amíg le nem zárul az unió versenyjogi vizsgálata arról, hogy a magyar állam az unióban tiltott módon nyújtott-e állami támogatást a Malévnek. Ezt azt jelenti, hogy idén már biztosan nem adják el a nemzeti légitársaságot.
A miniszter megelőlegezte az uniós vizsgálat eredményét annyiban, hogy várhatóan elmarasztalják majd Magyarországot, s a Malévnek több tízmilliárd forintnyi tiltott állami támogatást kell majd visszafizetnie a magyar költségvetésnek, aminek a terhe a cég következő tulajdonosát terheli.
A miniszter a jövő mellett a múltról is beszélt, mivel a tájékoztató fókusza a Malév örökségéről szóló „Fehér Könyv” volt, amely a korábbi kormányok hibáit igyekezett bemutatni. Fellegi szerint ki kell vizsgálni, hogy a Malévvel kapcsolatos rossz döntésekért ki viseli a politikai, gazdasági felelősséget, ezért a „Fehér Könyvet” átadták az elszámoltatási kormánybiztosnak is.
A minisztérium által összeállított dokumentum szerint a Malév visszaállamosítása oly módon történt, hogy kivettek minden hatékony eszközt az állam kezéből, s aránytalanul nagy befolyás jutott a kisebbségi tulajdonosoknak. Az orosz VEB bank pedig úgy tett eleget a privatizációkor vállalt fizetési kötelezettségének, hogy azt végső soron hitelként ráterhelte a cégre.
A Bajnai-kormány a probléma hosszú távú megoldásának súlyát áthárította a következő kormányra – olvasható a könyvben.
A tájékoztatón kiderült: a kormány csak addig akarja mesterségesen, „pénzügyi infúzióval” életben tartani a Malévet, amíg nem sikerül befektetőt találni.
