Ez a részlet összesen nyolcmilliárd euró értékű, de az eurózóna csak 5,8 milliárdot áll belőle, a további 2,2 milliárd eurónyi hitelt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) folyósítja. A görög hitelcsomag összesen 110 milliárd eurót tesz ki.
A hatodik részlet felszabadítása nélkül Görögország hamarosan kénytelen lett volna államcsődöt jelenteni. A folyósítás feltétele az volt, hogy a görög pártok vezetői adják írásba: támogatják a pénzügyi segítség fejében szükséges kiadáscsökkentő és adóemelő intézkedéseket.
A 27 EU-ország szerdai pénzügyminiszteri tanácskozásának előestéjén a 17 euróval fizető ország – a már régebben kialakult szokásoknak megfelelően – külön tanácskozást kezdett. Erre a megbeszélésre értesülések szerint már nem is elsősorban a görög helyzet nyomja rá a bélyegét, hanem az a friss fejlemény, hogy a pénzpiacok kedden – rácáfolva a hétfői, viszonylag még kedvező fogadtatásra – vajmi kevéssé méltányolták a Mario Monti vezette új olasz kormány meghirdetett takarékossági intézkedéseit, és ezért csak rekordhozam mellett, 7,89 százalékos kamatra voltak hajlandóak hét és félmilliárd euró értékű, három éves lejáratú olasz államkötvényt jegyezni.
Napok óta újra és újra felröppenő, majd hivatalosan mindeddig rendre megcáfolt találgatások tárgya Brüsszelben, hogy Róma hamarosan pénzügyi mentőövet kérhet, részben az EFSF-ként emlegetett európai támogatási keretből, részben az IMF-től.
Hogy az euróövezet déli országai közül a két kifejezetten nagy méretű gazdaság – az olasz és a spanyol – szembekerül-e a közeljövőben az esedékes fizetési kötelezettségek teljesítését közvetlenül veszélyeztető helyzettel, egyelőre nem látható biztosan. Ennek ellenére a németek és a franciák – számos nyilatkozat tanúsága szerint – gőzerővel dolgoznak azon, miként lehetne biztosítani legalább az eurózóna viszonylag legjobb helyzetben levő belső magjában, a hitelminősítők által a legjobb adósosztályzattal jutalmazott országokban a pénzügyi stabilitást. Az euróövezeten belül formálódó “AAA besorolású” elitklub – a franciák és a németek mellett jelenleg a hollandok, a luxemburgiak, az osztrákok és a finnek tartoznak ide – egyes elképzelések szerint együttesen vállalkozhatna eurókötvény-kibocsátásra. Ugyanakkor Berlinben és Párizsban értesülések szerint olyan terveken is dolgoznak, amelyek drákói pénzügyi fegyelemre szorítanák az “elitklub” tagjait.
Az EU december 9-én csúcstalálkozót tart, és Brüsszelben olyan folyosói pletykák keringenek, miszerint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő ezen a csúcson lényegében meg fogja hirdetni az “aki tud és akar, velünk tart” jelszót, nem elhanyagolható súlyú kihívást intézve az Európai Unió 27 tagországa közötti szolidaritásnak.
