Bár a további gyengülés egyre valószínûsíti, hogy a jegybank emeléssel reagál, ennek egyelõre kevés az esélye a Morgan Stanely elemzõi szerint.
A Morgan Stanley bankcsoport citybeli szakértõi a várható magyarországi jegybanki kamatpályáról befektetõknek összeállított elõrejelzésükben kiemelték, hogy a forint a monetáris tanács elõzõ, szeptember 20-ai kamatdöntõ ülése óta is 2,5 százalékot gyengült az euróval, és 4 százalékot a dollárral szemben.
A ház szerint a 300 forint körüli árfolyamot tekintve “nem csoda”, hogy egyes piaci szereplõk már az MNB esetleges vészkamatemelésének lehetõségét firtatják, és a kamatláb-kontraktusok határidõs piaca (FRA) a következõ három hónapra 0,75 százalékpontos kamatemelést áraz.
A Morgan Stanley londoni elemzõi azonban hétvégi értékelésükben megerõsítették azt a nézetüket, hogy az MNB csak az utolsó lehetséges eszközként folyamodna kamatemeléshez. “Ez egy olyan puskagolyó, amelyet az MNB addig nem lõ ki, ameddig más muníciót agresszív módon be nem vetett” – fogalmaztak a cég felzárkózó piaci szakértõi, akik az egyéb lehetõségek között kiemelték a devizapiaci intervenciót.
A Morgan Stanley elemzõi emellett úgy gondolják, hogy nincsenek olyan kitüntetett euró-forintárfolyamok, amelyekre a magyar jegybank érzékeny lenne. A ház a helyzetértékelésben kiemelte azt is, hogy a magyar bankrendszer ma jobb állapotban van, mint 2008 októberében, amikor az MNB egy menetben 3,00 százalékpontos kamatemelést hajtott végre, a gazdaság kiegyensúlyozási folyamata is elõrehaladt azóta, valamint a devizatartalékok is magasabbak, és így a mozgástér is szélesebb ahhoz, hogy a jegybank kamatemelés helyett intervencióval fékezze meg a forintgyengülést.
Mindemellett az, hogy a svájci jegybank gyakorlatilag rögzítette a svájci frank euróárfolyamát, jelentõsen csökkenti annak a kockázatát, hogy az euróval szembeni forintgyengülésnek további lendületet adjon a forint esetleges még nagyobb gyengülése a svájci frankkal szemben. Ez azt sugallja, hogy az MNB tûréshatára az euró forintárfolyama esetében most magasabb, mint a svájci jegybank döntése elõtt – vélekedtek a Morgan Stanley londoni elemzõi.
A svájci központi bank (SNB) – válaszul arra, hogy a kockázatosabb eszközöktõl elforduló befektetõk meredeken felhajtották a menedékvalutaként vásárolt svájci frank euróárfolyamát, aláásva a svájci gazdaság versenyképességét – a múlt hónapban 1,20 svájci frankban jelölte ki az euró frankárfolyamának alsó tûréshatárát. Az akkori bejelentés szerint a SNB “minden eszközzel” megakadályozza, hogy a frank e szint alá erõsödjön az euróval szemben, és a svájci frank azóta is a kijelölt árfolyamszint felett mozog a devizapiacon.
Helyzetértékelésüket összefoglalva a Morgan Stanley londoni elemzõi közölték: nem akarják elvetni annak a lehetõségét, hogy a piac végül olyan szintre gyengíti a forintot, amelyen az MNB már kamatemelésre szánhatja el magát. A ház szerint ugyanakkor a kamatemeléssel szembeni ellenállás erõsebb, mint ahogy azt a legtöbben gondolják, és a 2008 októberével vont párhuzam “nem szükségszerûen helytálló”.
Hétvégi elemzésükben egy másik nagy befektetési bankcsoport, a JP Morgan londoni felzárkózó piaci szakértõi is kiemelték, hogy a 300 forint/eurós “lélektani” árfolyamhatár elérése után erõsödtek az MNB-kamatemeléssel kapcsolatos piaci várakozások. A ház citybeli szakértõi ugyanakkor közölték: bár a kamatemelési kockázat szerintük is erõsödött, alapeseti elõrejelzésük továbbra is az, hogy az MNB egyelõre tartja jelenlegi 6,00 százalékos alapkamatát.
A JP Morgan okfejtése szerint korlátozhatja a forintra nehezedõ leértékelõdési nyomást az, hogy az MNB kész saját tartalékából fedezni a devizaalapú hitelek végtörlesztése által érintett bankok devizakeresletét.Abból a feltételezésbõl kiindulva, hogy a jogosult devizahitelesek 20 százaléka él a végtörlesztési lehetõséggel, a JP Morgan londoni elemzõinek számításai szerint az érintett magyarországi bankok pótlólagos devizakereslete legfeljebb 3,5 milliárd euró lehet.
A jelenlegi devizatartalékok figyelembevételével az MNB-nek így van “elégséges tûzereje” ahhoz is, hogy a magyar jegybank a közvetlenebb devizapiaci intervenciós stratégiához folyamodjon, ha a forint tovább gyengülne – vélekedtek a JP Morgan citybeli közgazdászai.
Elemzésükben azonban kiemelték azt is, hogy az MNB “történelmileg” általában elõnyben részesítette a kamatemelést a forint erõsítésének eszközeként. Ha a forint gyengeségének inflációs átszûrõdése a következõ hónapok inflációs adataiból egyértelmûvé válik, és ha a forint még tovább gyengülne, akkor a magyar jegybank valószínûleg kamatot emelne, de addig is devizapiaci intervenciókkal simíthatja el az árfolyamkilengéseket – vélekedtek hétvégi értékelésükben a JP Morgan londoni elemzõi.
