Bár papíron valóban kilenc hónapig lehet még 2011 végéig álláskeresési járulékot (népnyelven: munkanélküli segélyt) kapni, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly átlagosan 90 nap volt az ellátási idő – nyilatkozta az fn.hu-nak Adler Judit.
A meglepő adatnak több oka van – magyarázta a GKI vezető kutatója. Egyrészt a maximális ellátási idő elérésére csak annak van esélye, aki munkanélkülivé válása előtt négy évig folyamatosan dolgozott, ők pedig a rendszerben részt vevők kicsiny százalékát jelentik. A járadékot kapók nagy része tartósan munkanélküli, aki rövid ideig közmunkán vesz részt, amivel újabb kis időre járadékjogosultságot szerez, és így tovább. Az átlagosan 90 napos ellátási idő ráadásul emelkedést jelent: 2009-ben és 2010-ben jelentek meg a válság nyomán a munkanélkülieket ellátó rendszerben azok, akik korábban folyamatosan dolgoztak – mondta Adler Judit.
Mindezekért az álláskeresési járulék folyósítási idejének drasztikusnak tűnő csökkentéséből nem származik majd érdemi megtakarítás, bár kétségtelen, hogy az új szabályok (lásd lent) szerint vélhetően kevesebbet kell majd kifizetnie a Munkaerő-piaci Alapnak. Adler Judit ezzel együtt arra hívta fel a figyelmünket, hogy az alap mérlege évről évre többletet mutat, vagyis a munkáltatók és a munkavállalók által befizetett járulék bőven fedezte a kifizetett álláskeresési járadékok összegét. A kutató szerint 2012-től még nagyobb lesz az alap többlete, így a kormány a korábbi évekhez képest több pénzt csoportosíthat át onnan.
Az arányok érzékeltetésére néhány szám: 2010-ben 142,65 milliárd forintot fizettek ki álláskeresési támogatásra, idén a büdzsé szerint 134,8 milliárdot kapnak a munkanélküliek összesen. Ehhez képest az szja-rendszer átalakítása (az egykulcsos adórendszer és a gyermekek utáni adókedvezmény bevezetése, az elvárt jövedelem megszüntetése) mintegy 500 milliárd forintot hagy – a többségükben jómódú – adózóknál.
A gáláns rendszer
A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter által többször is nagyvonalúnak nevezett jelenlegi támogatási rendszerben az jogosult állami segítségre munkanélkülisége első három hónapjában, aki az előző négy évében legalább egy évet dolgozott. Ez – legutolsó keresete és az előző négy évből munkával töltött idő arányában – most legalább 46 800, legfeljebb pedig 93 600 forint. Az ezt követő hat hónapban a járadék mértéke mindentől függetlenül 46 800 forint.
Aki a munkanélküliségét megelőző négy évben 200 napnál többet, de egy évnél kevesebbet állt munkaviszonyban, álláskeresési segélyre jogosult: ez legfeljebb három hónapig jár, gáláns összege jelenleg 31 200 forint. Részletek itt.
A szigorúbb rend
Matolcsy György szerdai bejelentése szerint 2012-től az álláskeresési járadék összege az első hónapban az addigi bér 90, a másodikban 80, a harmadik hónapban 70 százaléka lesz.
Lapunk azt kérdezte a nemzetgazdasági tárcától, hogy jövedelmi határtól függetlenül érvényesek-e a fent említett százalékok. Ha igen, az például azt jelenti, hogy a bérplafon közelében kereső állami vezetőket elbocsátásuk esetén is igen tisztes jövedelemmel biztatja álláskeresésre az új rendszer. A minisztérium azt közölte, hogy a pénteken nyilvánosságra kerülő konvergenciaprogramból derülnek ki a részletek.
Hivatalos indoklás szerint a kabinet a szigorodó rendszerrel akarja munkára ösztönözni a tartós munkanélküliek sok tízezres táborát. A munkavállaláshoz azonban negatív pénzügyi ösztönzőkön túl képzettség és munkahelyek is szükségesek.
