Keményen dolgozott a magyar uniós elnökség az Euró plusz paktumért, és sikerre is vitte a kezdeményezést – mondta Bajnai Gordon Budapesten a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány és a német Bertelsmann Alapítvány konferenciáján tartott előadásában.
A volt miniszterelnök az EU gazdasági kormányzásáról szóló előadásában kiemelte: a világméretű válság “korábban elképzelhetetlen intézkedésekre kényszerítette” a huszonheteket, mert a krízis felerősítette az unió szerkezeti fogyatékosságait és gazdasági versenyképességi problémáit.
Bajnai Gordon szerint a válság három problémát minden korábbinál láthatóbbá tett. Az egyik az EU hosszú távú versenyképességének “gyorsuló ütemű csökkenése”, a második, hogy az EU nem megfelelően működik, fiskális unió nélkül, a harmadik a nemzetek feletti pénzügyi felügyeleti rendszer hiánya és nemzeti felügyeleti szervek gyengesége.
Az uniós integráció “félszívvel végzett, félig végiggondolt és félbehagyott program, amelyet a választóknak is csak félig magyaráztak el” – mondta Bajna Gordon, hozzátéve, hogy mindez veszélyezteti az eurót és az uniót.
A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében (MTA VKI) rendezett nemzetközi konferencián a volt kormányfő hangsúlyozta: az integrációs folyamatot már nem lehet visszafordítani, a megrekedés félúton viszont a legrosszabb, ami történhet.
A tagállami szuverenitás és az EU kapcsolatáról Bajnai elmondta: a huszonhét tag a nemzeti szuverenitás egyre nagyobb részét “rakja be a közösbe”, ami sajátos, kettős kötésbe vonja a politikusokat, meg kell felelniük az uniós szabályoknak és a választóknak is.
Ugyanakkor a válság és a korábbi hibás politika miatt felhalmozódott adóssághegy lebontására és mélyreható szerkezeti reformokra van szükség, és “ezt a kettőt gyűlölik a választók a leginkább” – fogalmazott.
Bajnai Gordon közölte: az adósságcsökkentés ugyan az állam szintjén takarékosságot jelent, ami felelősségteljes, megfontolt magatartás és erény, a választópolgár szintjén viszont megszorítás, a strukturális reform pedig beavatkozás a választók életformájába felülről.
A volt kormányfő a felvázolt dilemmával összefüggésben Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnököt idézve rámutatott: az uniós tagállamok vezetői mind tudják, hogy mit kellene tenni, azt azonban nem, hogy miként győzhetnek a következő választáson, ha meg is teszik.
