Népes társaság gyűlt össze a Széll Kálmán Intézkedéscsomag bejelentésére az Aranytíz Művelődési Központban. A kormány tagjai közül az elsők között érkezett Varga Mihály, Martonyi János, Szijjártó Péter, Pálinkás József és Fellegi Tamás. A politikán túli világból most csupán két nevet említünk: Vízi E. Szilveszter az Akadémiától, Mosonyi György pedig a MOL-tól tette tiszteletét.
Képgaléria az érkezésről. Fotó: fn.hu
„Magyarország fejlődési ívet vétett 2002-ben – mondta rövid politikatörténeti összefoglalójában Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes. Nem megszorításokra, hanem szerkezeti átalakításokra van szükség – vonta is le a konzekvenciát, és közelített a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényének céljához, a Széll Kálmán Intézkedéscsomagnak nevezett középtávú kormányzati gazdasági lépések bemutatásához.
Csökkenteni kell az államadósságot, meg kell akadályozni az államadósság újratermelődését, biztosítani kell a tartós gazdasági növekedés feltételeit – ez a hármas célja a csomagnak a kormányfő-helyettes szavai szerint.
Navracsics Tibor felsorolása – és a “Széll Kálmán Terv” – szerint a program főbb pontjai és azok időzítése a következő:
Azonnal:
0. Jelképes intézkedésként 40-ről 20 napra csökken a miniszterek évi fizetett szabadsága
2011. április 1-től:
1. megkezdődik az új gyógyszerfinanszírozási rendszer megalkotása, ami július 1-ig fejeződik be; az egészségügy idén 298 milliárd forintnyi többletforrást kap az Új Széchenyi Tervből
2011. július 1-ig:
2. új közbeszerzési törvény készül
3. elkészülnek a közmunkák kivitelezési tervei és az új közmunka-szabályok
4. kialakítják az új rokkanttá nyilvánítási rendszert
5. felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjakat
6. kidolgozzák az új közalkalmazotti életpályamodellt
7. felülvizsgálják a táppénzfolyósítás szabályait és
megvizsgálják, hogy a táppénzcsalók büntetőjogi fenyegetettsége elégséges-e
8. elkészül a rezsiköltségek befagyasztásáról szóló
intézkedésterv
A Széll Kálmán Terv költségvetési kiadáscsökkentő hatásai. (Milliárd forintban.) Forrás: NGM
2011. szeptemberig
9. új közoktatási, és felsőoktatási törvény lép hatályba (tankötelezettség leszállítása)
2011. december 31-ig
10. új nyugdíjrendszer születik, amelyben mindenki a nyugdíjkorhatárig dolgozik (a korengedményes nyugdíjak eltörlése)
11. elkészül a MÁV adósságrendezésének terve
2012. január 1.
12. elkészül a közösségi közlekedés konszolidációjának terve; ide a kabinet 752 milliárdos pluszforrást ígér
13. életbe lép az új rokkanttá nyilvánítási rendszer, és felülvizsgálják a rokkantnyugdíjakat
14. életbe lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer
15. életbe lép a közmunkák új rendszere
16., hatályba lép az új alkotmány, az adósságfék rendszerével együtt
17. Befagyasztják a pártok támogatását 2011-es szinten
18. Hatályba lép az új közoktatási törvény, megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere
2013. január 1.
19. bevezetik az elektronikus útdíjrendszert
2014
20. 200 fős országgyűlést választunk
Gyengítették a forintot
Első ránézésre nem teljesen elégedettek a befektetők Navracsics és Matolcsy előadásának tartalmával. A bejelentések előtt egy euró 270,18/48 forintot ért a bankközi devizapiacon, utána 20 perccel 272,22/42 volt az árfolyam. Érdemes megjegyezni, hogy a piac nem mindig ítél azonnal: a magánpénztárak államosításának kevéssé piacbarát bejelentése is csak másnap váltott ki egyértelmű piaci reakciót.
A pártok költségvetési támogatását addig idei értékeken befagyasztják, amíg az államadósság nem csökken – zárta a bejelentések sorát a miniszterelnök helyettese.
Navracsics Tibor után Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lépett a pódiumra, majd a laptop billentyűzetén való rövid keresgélés után sikertörténetként jellemezte az Orbán-kormány eddigi gazdaságpolitikáját, és a Széll Kálmán Tervet a hazánk előtt álló egyetlen lehetséges (nem pazarló, nem jövőfelélő) forgatókönyvnek nevezte.
2014 végére 65-70 százalék lesz az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, cél belátható időn belül az 50 százalékos szint elérése – mondta a miniszter, majd figyelmeztetett: idő kell a strukturális reformokhoz, a gyors sikert ígérő forgatókönyvek szirénhangok. Másfél-két év megfeszített munka kell a sikerhez – mondta. A miniszter gazdaságfilozófiai fejtegetéseiből még az derül ki, hogy a munkaerőpiacra visszaterelt mostani rokkantnyugdíjasoknak elsősorban közmunkát kíván a kormány kínálni.
Matolcsy beszéde végére tartotta a piacok által oly nagyon várt számokat.
Ezek szerint az általa „nagyon komolynak”’ nevezett reformok 2012-ben 550 milliárddal, 2013-ban és 2014-ben pedig 900 milliárddal javítják az államháztartás helyzetét.
nem beszéltek a levegőbe
Nem előzmények nélküli a három éves teljes összegű bankadó. Korábban írtunk a kormány fenyegetéséről, hogy amennyiben a bankok nem állnak ki a magyar bankadó mellett, akkor három évig marad ugyanakkora mértékű a bankadó.
Az átalakításokon túl egyszeri tételek is mérsékelhetik az államadósságot, mint a hároméves bankadó (a hitelintézetek 2012-ben is annyit fizetnek, mint idén), az elektronikus útdíjból származó bevételek (a miniszter itt számot nem mondott, de a sajtóban 120 milliárdot emlegetnek – a szerk.). Bejelentette azt is, hogy az 500 millió forintnál több nyereséget elérő, nagy cégek számára a társasági adó 10 százalékosra való csökkentése elmarad, és az így nyert többletbevételt is államadósság-csökkentésre fordítja a kabinet.
A Széll Kálmán Terv és az Új Széchenyi Terv együttesen 4-6 százalékosra emelik Magyarország potenciális gazdasági növekedési ütemét, és 300 ezerrel bővítik a foglalkoztatottak számát – mondta Matolcsy. „Sereghajtóból éllovasok leszünk, megvert, lenyomott nemzetből Európa egyik legsikeresebb nemzete leszünk” – zárta kívánatos próféciával előadását a miniszter.
