Az APEH már október 1-je óta háromszintes rendszerben működik; a vámigazgatásban januártól jelentősen változnak a hatáskörök és illetékességek. Burillák Attila, az APEH szóvivője elmondta: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) költségvetése 3,5 milliárd forinttal haladja meg az elődszervezetek idei együttes büdzséjét, de ez a hatékonyság emelkedésében megtérül majd.
Sipos Jenő, a VPOP szóvivője emlékeztetett: a vámhatóság az elmúlt időszakban több százmillió és milliárdos nagyságrendű adócsalást derített fel; az, hogy egy szervezetben működnek majd, felgyorsíthatja a nyomozást, és a kármegtérülés is nagyobb lehet.
Az integráció a végrehajtás terén a legelőrehaladottabb; az adó- és vámos ügyfélszolgálatok két-három éven belül válnak teljesen integrálttá – ismertette Varga Árpád, az APEH elnökhelyettese.
Sipos Jenő a vámterületet illető változásokról elmondta: a központi szervek közül a mai VPOP Vámigazgatósága és Jövedéki Igazgatósága főosztályainak feladatait a Központi Hivatal illetékes főosztályai veszik át.
A közép- és alsó fokú szervek között lesznek vám-, adóztatási- és bűnügyi feladatokat ellátó szervek. A NAV középfokú szervei a regionális vám- és pénzügyőr főigazgatóságok, amelyek átveszik a korábbi regionális parancsnokságok csaknem valamennyi feladatát.
A határvámhivatalok határkirendeltségekként élnek tovább a megyei igazgatóságok alárendeltségében. A regionális ellenőrzési központok megszűnnek, tevékenységük alsó fokú szintre, a megyei igazgatóságokhoz kerül.
A jövedéki szakterületet illetően az elsőfokú hatósági jogkörök gyakorlásának rendszere alakul át alapvetően a NAV létrejöttével. Január 1-jétől megszűnnek a regionális ellenőrzési központok, illetve a korábban Budapesten működő speciálisan csak jövedékes feladatokat ellátó vám- és pénzügyőri hivatalok.
Budapesten, illetve Pest megyében négy fővárosi, illetve megyei igazgatóság alakul, illetékességi területük az állami adóhatóság fővárosi és Pest megyei szerveinek illetékességi területéhez igazodik.
