A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2010. november 30-i hatállyal, 25 bázisponttal 5,5 százalékosra emelte a jegybanki alapkamat mértékét.
A kamatemelés ellenére gyengült a forint
Gyengülő pályára állt a forint hétfőn: reggel egy euró 279,6 forintot ért a bankközi devizapiacon, dél körül már 281 forintot adtak egy euróért, míg a kamatemelés bejelentése után 280,20/50 körüli volt a magyar deviza árfolyama. Az erősödés átmenetinek bizonyult: késő délután 282,25/75 volt az euró árfolyama.
Nem volt egyöntetű az elemzői várakozás a kamatdöntést megelőzően – olvashatta lapunkban korábban. Az elemzők többsége ugyan tartást várt, de többen figyelmeztettek a kamatemelés kockázatára.
Ez csak a kezdet?
A Monetáris Tanács közleménye inflációs kockázatokkal és Magyarország kockázati megítélése romlásával indokolja a szigorítást. Simor András jegybankelnök összegzésében az inflációs kockázatokra helyezte a hangsúlyt. A jegybankelnök kifejezte a reményét, hogy csak “kacsa”, hogy a kormány szeretné 3-ról 3,5 százalékra föltornászni az inflációs célt. Simor szerint az ilyen hírek önmagukban képesek följebb vinni az inflációs várakozásokat.
Ami a kamatemelés kockázatával számoló elemzők véleményéhez képest is újdonság a Monetáris Tanács közleményében, hogy “az inflációs cél eléréséhez a következő hónapokban további kamatemelésre lehet szükség”. Így elképzelhető, hogy kamatemelési ciklus kezdődik, ami rontja a gazdaság növekedési kilátásait, s nehezíti az immár forintban eladósodók helyzetét.
A piac megértő
Teljes mértékben elfogadhatónak tartom a jegybank érvelését: az MNB már augusztusban nagyobb inflációs kockázatokat látott, ezek azóta tovább nőttek, ráadásul hazánk országkockázata (CDS-felára) is emelkedett – értékelte a FigyelőNetnek a központi bank döntését Ádám Zoltán, a Takarékbank vezető elemzője. A közgazdász szerint a döntést nem érdemes a kormány és a jegybank közötti csörte részének tekinteni, mert a Magyar Nemzeti Bank a jegybanktörvényben elfogadott feladatának tesz eleget, méghozzá racionális alapon.
Arra a kérdésünkre, hogy a kamatemelés nem veszélyezteti-e a kabinet középtávú, 4-5 százalékos növekedési tervét, Ádám Zoltán úgy válaszolt: nem látott még olyan megalapozott számítást, amely alátámasztaná, hogy 5 százalékos növekedés elérhető a következő években. Ugyanakkor most éppen a jegybank emelte 4 százalékra a 2012-es növekedési előrejelzését, miközben az Európai Bizottság szintén ma közzétette előrejelzése például csak 3,2 százalékos 2012-es növekedéssel számol. Az elemző úgy véli, a kabinet gazdaságélénkítési terveinek sikere nem a mostani döntésen múlik majd, sokkal inkább a fiskális pálya fenntarthatóságán és a kormányzati gazdaságpolitika hitelességén.
Hasonlóan megértő a kamatemelés ügyében az AXA-csoport: Orosz Dániel stratégiai elemzési igazgató a monetáris szigorítás már ismert okai mellett megemlíti még, hogy a Fitch és a Moody’s hitelminősítő bármikor ronthatja a magyar államadósság besorolását.
Az AXA-csoport közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy a sajtóban megjelent értesülések szerint a kormány 3-ról 3,5 százalékosa emelné az inflációs célt (a jövő év büdzsé 3,5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol – a szerk.), ami önmagában növeli a pénzromlás ütemét és alááshatja a jegybank tekintélyét. „Amennyiben a jegybank nem képes függetlenül működni és inflációs városkásokat lehorgonyozni, valamint iránymutatást adni a piacoknak, úgy az infláció könnyen meglódulhat, az árfolyam és az országkockázati felárak még hektikusabban mozoghatnak vagy akár elszaladhatnak, az ország pénzügyi sérülékenysége pedig ezzel tovább fokozódhat” – zárja értékelését az AXA.
Trendforduló
A monetáris tanács döntésével több mint kétéves trend tört meg: a jegybank döntéshozó testülete 2008. október 22-én emelt utoljára kamatot, akkor a forint elleni spekulációnak gátat szabva 300 bázisponttal, 11,5 százalékosra emelték az irányadó rátát. Az elmúlt két évben kis lépésekben egészen 5,25 százalékig csökkent az alapkamat, levegőhöz – olcsóbb hitelhez – juttatva a gazdaságot.
